Továbbra is éles viták övezik a hazai válogatott Feröer-szigetek elleni vb-selejtezőn nyújtott teljesítményét. Sokak szerint, örülhetünk a döntetlennek, míg mások többet vártak az Eb-n, a legjobb 16 közé jutott csapattól. Bernd Storck szerint, a jó teljesítményhez a fizikai erőnlét a legfontosabb, ám ebben drámai eredmények születtek a meccs előtti mérésen.
Dr. Matusovits Andrea, a Sportorvosi Központ sportorvosa segítségével elemezzük, hogy mi szükséges ebben a sportágban a jó sportteljesítményhez és ez milyen módszerekkel mérhető és fejleszthető annak érdekében, hogy esélyünk lehessen a győzelemre.
MILYEN ÖSSZETEVŐI VANNAK A VERESENYTELJESÍTMÉNYNEK?
Az edzésterhelések sorozata edzettséget, többek között szívedzettséget is eredményez, amely a versenyek, megmérettetések során, annak alkalmazásával teljesítménnyé válik. A teljesítőképesség rendkívül összetett fogalom. Egyrészt tartalmazza a versenyző aktuális fizikai állapotát, mint erő, gyorsaság, állóképesség és ezek összetett megjelenését, másrészt magában foglalja a koordinációs képességek összességét, a lazaságot, hajlékonyságát, valamint egyéb képességeket és tulajdonságokat. Tükrözi a játékos technikai-taktikai tudását, sportágához köthető szakértelmét, gondolkodási színvonalának és egyéb készségeinek rendszerét, valamint tartalmazza a követelményekhez, az edzőtársaihoz, az edzőhöz, valamint a sportmunkához való érzelmi viszonyát is.
A versenyteljesítmény a játékos tudásának mozgósítási képessége versenyen, a mérkőzéseken, kiemelt izgalmi helyzetben. A teljesítőképesség fejlesztése elsősorban képzési feladat, így ennek optimalizálása az edzők állandó célja. Alapja azonban, a teljesítmény rendszeres mérése, amellyel megállapítható, hogy honnan indul, hol tart és hová halad a sportoló. Ez minden sportágban, a labdarúgásban is nagyon fontos, és számszerűsítésére ma már fejlett diagnosztikai módszereknek állnak rendelkezésre
MILYEN ESZKÖZÖKKEL MÉRHETŐ A TELJESÍTMÉNY?
A teljesítmény mérésére különböző tesztprogramok, ergométerek (nagy teljesítményű futószalag, kerékpár-ergométer, karergométer, stb.) és spiroergométerek használatával nyílik lehetőség.
- A különböző ergometriás felmérésekkel az aktuális teljesítményt jellemző élettani mutatókat lehet vizsgálni és értékelni.
- A spirográfia segítségével nem csak az elvégzett munka mérhető pontosan, hanem a sportoló légzésteljesítménye is, egy arcra erősített maszknak köszönhetően. A vizsgálat segítségével meghatározható a be- és kilélegzett levegő mennyisége és összetétele.
- A szív működését az eljárás közben vizsgálják. Ehhez kapcsolódik egy többszörös vérvizsgálat, amiből a laktát szintet határozható meg.
A tesztek megadják a test által maximálisan felvehető és szállítható oxigén mennyiségét, a VO2max értéket, az aerob-anaerob anyagcsere határokat, a laktát küszöböket, a szervezet rejtett, anaerob szakaszban felhasznált kapacitásait. Ezen értékek alapján standard, laboratóriumi körülmények között kapunk képet a játékos edzettségi állapotáról.
MIRE ÉRDEMES A LEGNAGYOBB FIGYELMET FORDÍTANI A VB-SELEJTEZŐIG?
Annak ellenére, hogy minden sportág az erőre, gyorsaságra és állóképességre, azaz a kondicionális és koordinációs képességekre épít, az már sportág specifikus, hogy a teljesítmény milyen arányban tulajdonítható ezeknek a képességeknek, és hogy melyiket érdemes a leginkább fejleszteni.
Hogy labdarúgás esetén melyik is a legfontosabb, arról máig vitatkoznak a szakemberek, ám tény, hogy a nemzetközi irodalom a következőt állítja: a VO2max (maximális oxigénpulzus) 11%-os javítása által 20% -kal (1800 m) nő mérkőzéseken a megtett távolság, 23% -kal nő a labdabirtoklás mennyisége, valamint 100% -kal nő a sprintek száma. A VO2max javítása, cardiovascularis, azaz szív- és érrendszeri/állóképességi edzésekkel történhet. Ez azt célt szolgálja, hogy a hosszút távú terhelést bírja a labdarúgó, hogy abban az időtartamban, tehát 90-120 percig, ameddig a mérkőzés tart, maximális szinten tudjon teljesíteni. „Amennyiben, a következő selejtező mérkőzésig terjedő időszakban a felkészülés során még nagyobb hangsúly helyeződik a VO2max javítására, akkor az adott intenzitás kevésbé lesz megterhelő a játékosnak, és kitolódik az egyéni teljesítőképességének határa. Úgy gondolom, hogy Storck javaslata megalapozott, az erőnlétet kell elsősorban növelni, amely ilyen módon lehetséges, hatása pedig pontosan mérhető. Ráadásul számtalan külföldi csapat alkalmazza már ezt a módszert”- magyarázza Dr. Matusovits Andrea, a Sportorvosi Központ sportorvosa.
MILYEN TOVÁBBI LEHETŐSÉGEI LÉTEZNEK A TELJESÍTMÉNYFEJLESZTÉSNEK?
Természetesen a megfelelő oxigénpulzus mellett nagyon fontos az az aerob, (közepes erősségű folyamatos terhelés, amelyben nő az izom vérellátása) valamint anaerob kapacitás (inkább erőkifejlést igénylő, erős terheléssel járó gyakorlatok) fejlesztése. Ezen felül izomerő növelő edzéseket is kell végezni, amely egyrészt a teljes izomzatot, másrészt, az adott sporttevékenységben meghatározó szerepet játszó izmok, football esetében leginkább a lábizmok erejét növeli. Természetesen a megfelelő edzésterv megtervezése és végrehajtása mellett a helyes életmód, a mentális támogatás, valamint sérülések esetén, megfelelő rehabilitáció is szükséges a sportoló számára. „ Akár nyer a csapat, akár veszít Svájc ellen, én azt gondolom, hogy a mindenképpen érdemes kihasználni a modern diagnosztikai technológia adta lehetőségeket, hiszen számos értéket tudunk mérni és összehasonlítani, pl. a sportoló értékeit saját előző eredményeivel, illetve más versenyzőkével. Mérhető a robbanékonyság, a légzésteljesítmény, a test által maximálisan felvehető és szállítható oxigén mennyisége, a különböző izomcsoportok fejlettsége. Bízom benne, hogy hamarosan már itthon is rendszeressé válik a gyakorlat, és a csapatok igénybe veszik ezeket a teljesítményoptimalizálást célzó lehetőségeket évente többször is, akár az alapozási, akár a verseny időszakban.” – összegzi véleményét Dr. Matusovits Andrea.
Forrás: Sportorvosi Központ
