Mivel is lehetne a legjobban eltölteni a pünkösdvasárnap délutánját, mint egy kiváló színházi előadással! Szerencsére részem volt benne a RaM Colosseumban, ahol Joe DiPietro darabját, az „Ügyes kis hazugságok”-at láthattam a Madách Színház művészeinek − Kerekes Éva, Szerednyei Béla, Balla Eszter és Nagy Sándor − előadásában, Szirtes Tamás rendezésében. A két előadás közötti rövidke időt tudtuk csak leegyeztetni a beszélgetésre az egyik szereplővel, a kisvárdai születésű Nagy Sándorral.
NAGYON TETSZETT, IGAZI JÓ, BÉKEBELI MADÁCHOS ELŐADÁST LÁTTAM! MIT TARTASZ A DARAB LEGFONTOSABB MONDANIVALÓJÁNAK?
– Örülök, hogy tetszett! A darab a kíméletlen őszinteség hiányáról szól és a saját gyávaságunkról, konfliktuskerülésünkről. Ez nemcsak párkapcsolatra vonatkozik, hanem a baráti vagy szülő-gyerek közti és minden más kapcsolatra is! Én is ilyen vagyok, és még nagyon sokan. De én már fejlődöm!
TÉRJÜNK VISSZA A KEZDETEKHEZ. GYEREKKORODBÓL MILYEN SZÍNHÁZI ÉLMÉNYEDRE EMLÉKSZEL?
– Gimnazista voltam már, és Csehov Ványa bácsiját láttuk, Kulka Jánossal a címszerepben. Nagyon megragadott az előadása, talán ez volt az első lépés a színház felé. Egészen addig a zene volt a legfontosabb dolog az életemben.
HOGYAN KERÜLTÉL ILYEN SZOROS KAPCSOLATBA A ZENÉVEL?
– Édesapám sokat zenélt lakodalmakban, és a próbákra én is elmehettem. Már gyerekként nagyon fontos volt számomra a zene, az éneklés. Aztán a tizenharmadik születésnapomra kaptam a szüleimtől egy szintetizátort, és akkor belecsaptam! Autodidakta módon megtanultam kottát olvasni, ami ma is nagy segítség egy-egy zenés szerep betanulásánál. Ünnepeken, születésnapokon, később lagzikban is zenéltem, énekeltem, jártam a környékbeli falvakat. Mentem, ahová hívtak. Nagyon szép évek voltak!
ÉS AKKOR JÖTT A SZÍNHÁZ…
– Igen. A gimiben elterjedt, hogy vendéglátózom, és a kisvárdai amatőr színtársulat így talált rám, konkrét szerepre hívtak. Ők voltak a Doktorock, és egy Kocsák Tibor−Miklós Tibor musicalben, az Utazásban kértek fel Avron szerepére. Akkor már tudtam, hogy ezzel akarok foglalkozni! Érettségi után Budapestre költöztem, és mivel nem vettek fel elsőre a Színművészeti Egyetemre, Toldy Máriánál kezdtem a tanulást, ami jó iskolának bizonyult. Közben a Madách Színházban már bemutatkozhattam a Nyomorultak című musicalben egy forradalmár szerepében, és a Doktorockon keresztül már játszottam a Piccolo Színházban Karenint az Anna Kareninában, Miklós Tibiéknél, akinek nagyon sokat köszönhetek. 2001-ben felvettek Kerényi Imre osztályába, ahol egy nagyon jó csapatba kerültem! (Dolhai Attila, Nádasi Veronika, Kerényi Miklós Máté, Holecskó Orsolya, Szemenyei János, Peller Anna, Zöld Csaba, Wégner Judit, Nagy Lóránt, Szegő Adrienn, Szőcs Artúr, Balogh Anna, Ömböli Pál, Fila Balázs, Posta Victor voltam az osztálytársaim.) Ma is erős a kötődés közöttünk.
HOGYAN JÖTT AZ ADAGIO?
– Homonnay Zsolttal sokat beszéltünk arról, hogy jó lenne egy énekegyüttest alakítani, ahol saját stílusunkban adnánk elő a kedvenc popzenéinket. Elsősorban magyarul, persze, és szimfonikus kísérettel. Ketten kevesek voltunk hozzá, így amikor ajánlották Balczó Pétert, úgy gondoltuk, itt az idő. Jó döntés volt, minden lemezünk platina lett! 2005 és 2010 között voltam velük, aztán a sok színházi munka miatt ki kellett lépnem, és Merán Bálint vette át a helyemet. Később velük is ugyanez történt: a sok színházi munka miatt nem tudták tovább életben tartani az Adagio-t. Sajnálom, ez is egy szép időszak volt az életemben.
MIRE KÉSZÜLSZ MOST?
– A Madách Színházban felújítjuk Mark Norman−Tom Stoppard−Lee Hall darabját, a Szerelmes Shakespeare-t, amihez Gulyás Levente írta a zenét és Szirtes tanár úr rendezi. Nagyon várom már, szeretem a korabeli jelmezeket, díszletet és a veretes szöveget! Amellett olyan, mintha két szerepet játszanék egyszerre: a szerzőt, Shakespeare-t és Rómeót. Szeretem a színház a színházban-féle előadásokat! Ráadásul sokan játszunk benne az osztályomból, ami külön öröm, de az is, ha új kollégákkal dolgozhatom!
MADÁCH SZÍNHÁZON KÍVÜL HOL ÉS MIRE KÉSZÜLSZ MÉG?
– Nyáron Kisvárdán a Doktorockkal bemutatjuk a Játékszínben nagy sikerrel játszott produkciót, a „Tied a világ”-ot, amit az Illés együttes slágereire írt Szente Vajk, tisztelegve ezzel munkásságuk előtt. Október közepén Veresegyházra hívtak Neil Simon: Pletykafészek című vígjátékára. A jövő évadban a Madáchban és a Játékszínben vár rám két-három új bemutató, a régiek mellett…
VAN-E SZEREPÁLMOD?
– Nincsen. Azt szeretem, amit éppen próbálok. Szerencsés vagyok, mindig minden éppen a megfelelő időben jött nekem.
MILYEN MAGÁNÉLETI ÉS SZAKMAI TERVEID, VÁGYAID VANNAK?
– Szakmai: sok jó szerep, olyan kollégákkal, akikkel azonos hullámhosszon vagyunk. Privát: éppen házat újítok fel, szeretném azt befejezni minél előbb. Közeledem a negyvenhez, azt hiszem, ideje, hogy a családalapításra is gondoljak…
Martin Ildikó
