Fiatalabb korban főként a férfiak horkolnak, majd az idő előrehaladtával, a menopauza környékén a nemek közti arány kiegyenlítődik. A zajos alvótárs miatt külön szobában töltött éjszakákat nemcsak a párkapcsolat sínyli meg, de a kezeletlen horkolás az egészséget is veszélyezteti: következménye napközbeni álmosság, fejfájás, idegesség, a koncentráció csökkenése lehet. Hosszú távon szerepet játszik az elhízás, diabétesz, szív- és magasvérnyomás- betegség kialakulásában is.
VIZSGÁLAT AZ ÖN OTTHONÁBAN
A horkolás tünet, mely a felső légutak alvás alatt kialakuló szűkületét jelzi, de azt, hogy ez a szűkület és az általa okozott légzéskimaradás milyen mértékű, csak alvásvizsgálat tudja eldönteni. Az alvászavarok, így a horkolás kivizsgálása is rendszerint alváslaborokban történik. Az idegen, kamerák által megfigyelt környezetben azonban sok beteg nem tud ellazulni, nehezen alszik el. Az esetek jelentős részében nincs is szükség a rendkívül részletes, sok életfunkciót elemző, alváslaborban történő vizsgálatra, a poliszomnográfiára. A horkolás által jelzett alvásfüggő légzészavar súlyosságának felmérése akár otthon is elvégezhető, a beteg megszokott környezetében, ágyában, a saját napirendjéhez és munkaidejéhez alkalmazkodva.
AZ ALVÁSVIZSGÁLAT MENETE
Alvásfüggő légzészavar gyanúja esetén a szűrővizsgálat az orr elé helyezhető, levegőáramlást rögzítő szenzor és a kéz egyik ujjára feltett ún. pulzeoximéter segítségével történik. Ez utóbbi a szervezet oxigénellátottságát és a pulzust méri – magyarázza dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus.
Az orr elé illesztett szenzorral rögzítik a ki- és belélegzett levegő áramlását, így felismerhetőek lesznek azok
a finomabb eltérésék is, melyek még nem okoznak jól
regisztrálható oxigénszint-csökkenést, de az alvás minőségét akár súlyos mértékben rontják. A mért adatokat a mellkasi pánton elhelyezett, mobiltelefonhoz hasonló műszer regisztrálja. Az adatok elemzése az alvásambulancián történik. Az eredmények birtokában a kezelőorvos felállítja a diagnózist és terápiát javasol, vagy – ha szükséges – további vizsgálatokat ír elő.
RÁDIÓFREKVENCIÁS MŰTÉTEK
Az alvásvizsgálatot követően kerül sor a fül-orr-gégészeti vizsgálatra, és amennyiben a kapott eredmények
alapján indokolt, a horkolásgátló műtétek elvégzésére.
Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész elmondta, hogy rádiófrekvenciás műtéttel két gyakori elváltozás kezelése – az orrjáratot elzáró, duzzadt orrkagyló kisebbítése és a lágyszájpad-műtét – helyi érzéstelenítésben, a rendelőben is elvégezhető. Az orrkagyló kisebbítésével az orrjárat ismét átjárható lesz, a légzés akadálymentessé válik.
Mivel az orrkagyló duzzanata a legtöbb esetben valamilyen egyéb kiváltó ok tünete, ezért ilyenkor más vizsgálatokra is szükség lehet, hogy a probléma kiújulását megelőzzük. A tartós duzzanatot okozhatja reflux vagy allergia, de a háttérben elhúzódó orrmelléküreg-gyulladás is állhat. A lágy szájpad renyhesége ezzel szemben alkati sajátosság. A túlzottan laza lágy szájpad alvás közben, légzésnél erősebben rezonál, ez okozza a horkolást. Ha a fül-orr-gégészeti vizsgálat során az elváltozást felfedezzük, rádiófrekvenciás műtéttel az érintett területen
feszesebb tónust tudunk elérni. A horkolás megszűnéséhez egyéntől függően több, általában 2-3 alkalmas kezelésre is szükség lehet.
