Nyáron sokan küzdenek lábfájdalommal, ami elsősorban a kitágult visszereknek a következménye. De vajon honnan tudni, hogy nem visszérgyulladás, esetleg életveszélyes mélyvénás trombózis okozza a problémát?
A kérdést prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája válaszolja meg.
Visszértágulat
A nyári nagy melegben számtalan egészségügyi probléma adódhat - a kánikula fokozza többek között a hipoglikémia kialakulását, hatással van a vérnyomásra, rosszabbá válik az alvás, romlik a közérzet, valamint sokak mindennapjait megkeseríti a lábfájdalom is. Ez leginkább a visszértágulatokkal küzdőknél jelentkezik, ugyanis a pára és a hőség hatására tovább romlik a betegek állapota. A vénás erek ugyanis ekkor kitágulnak, melynek következtében az itt lévő billentyűk nem zárnak megfelelően, és ennek köszönhetően a vénákban a vérkeringés lelassul, a vénás pangás fokozódik. Emellett az érintett végtagnál ödéma is megfigyelhető, ami tovább súlyosbítja a panaszokat. A visszértágulat általában lábszárfájdalomban, nehézláb-érzésben, éjszakai lábikra görcsben, valamint kitüremkedő, kacskaringós erek megjelenésében nyilvánul meg. A hűvösebb idő beköszöntével a tünetek csökkennek (bár ez nem törvényszerű). Általában anyai ágon történő örökletes elváltozásról van szó, csak akkor kezelendő, ha extrém mértékű (konzervatív kezeléssel, sebészeti úton).
Visszérgyulladás
A visszérgyulladás a visszértágulat egy viszonylag gyakori szövődménye, amit igen könnyű összekeverni a mélyvénás trombózissal. A kitágult vénákban lévő vér-pangás következtében ugyanis igen könnyen gyulladás alakulhat ki, ami nagyfokú fájdalommal jár, és akár hőemelkedés is felléphet. Tünetei közt szerep az érintett ér feletti vöröses bőrelszíneződés és duzzanat, sőt, amennyiben a gyulladás és a vénafal károsodása miatt vérrög is kialakul a felszíni vénákban, úgy tapintáskor kisebb csomó is érezhető. Ezzel már érdemes szakorvoshoz fordulni, de általában alvadásgátló kezelésre nincs szükség és un. nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel és egyéb gyógyszerekkel kezelhető.
Mélyvénás trombózis
A mélyvénás trombózis tünetei sajnos igen hasonlóak a már említett problémákhoz, Így igen könnyű összekeverni őket (már ha jelzik panaszok, hiszen előfordulhat ún. néma trombózis is). A mélyvénás trombózist több tényező is okozhatja, pl. genetikai hajlam (trombofilia), daganatok, belgyógyászati betegségek, helytelen életmód, immobilizáció (pl. fekvőgipsz), bizonyos műtétek, de akár a visszértágulatok, visszérgyulladás szövődményeként is felléphet. Egyes esetekben a mélyen futó vénákban kialakult vérrög egésze, vagy egy-egy darabja leszakadhat, és a véráramlás útján a tüdőbe kerülve halálos tüdőembóliát is okozhat. Tüneteit tekintve leggyakrabban livid bőrelszíneződés, lábdagadás és erős lábfájdalom (ami mozgásra fokozódik) jelentkezik. Ebben az esetben a mozgás tilos, és mihamarabb mentőt kell hívni!
A problémák kezelése életmentő lehet
Érdemes tudni, hogy mélyvénás trombózis mind a kezeletlen visszértágulatokból, mind a visszérgyulladásból kialakulhat. Éppen ezért fontos, hogy panaszok esetén mindenképp forduljon szakemberhez! A visszértágulatok ellen még jó szolgálatot tehet a kompressziós terápia, mellyel nem csak a szövődményeket lehet elkerülni, de a fájdalmat is enyhíti. Súlyosabb esetben szkleroterápiával, illetve műtéti úton (pl. radiofrekvenciás műtéttel) lehet megszabadulni a problémától.
A visszérgyulladást általában gyulladáscsökkentőkkel, nem-szteroid gyulladásgátlókkal kezeljük, továbbá fontos, hogy az illető fogyasszon bőségesen folyadékot, mozogjon sokat és viseljen kompressziós harisnyát, valamint igen hatásos lehet a domború felszínű cipőtalppal gyártott cipő/szandál viselése is - hívja fel a figyelmet prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
A mélyvénás trombózis akut ellátása a legközelebbi kórházban történik, azonban ügyelni kell a további prevencióra. Ez az orvos által meghatározott véralvadásgátló terápiát jelenti, amit szükség esetén akár élete végéig alkalmaznia kell a betegnek. Emellett fontos a dohányzásról való leszokás, a túlsúly leadása, a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás is.
Prof. Blaskó György tovább hozzátette, hogy ha az illetőnek fokozott hajlama van a trombózisra (pl. Leiden, MTHFR mutáció, csökkent Protein S/C), úgy egyéni elbírálás után már visszértágulatok/visszérgyulladás esetén is szükség lehet antikoaguláns kezelésre a mélyvénás trombózis elkerülése céljából.
Forrás: Trombózisközpont
