Ludovik Kendi, a Rigoletto címszereplője már csak tudja: sportolóból lett nemzetközi sikereket elért operaénekes. A Szegedi Szabadtéri Játékokra már izgatottan készül, a találkozóra is az énekórájáról érkezett – június végén fog bemutatkozni a csillagtetős színpadon.
MIT AD HOZZÁ AZ OPERAÉNEKESI KARRIEREDHEZ A SPORTOLÓI MÚLTAD?
Őszintén szólva nem tudom, mert sosem voltam más! A sport az én saját rendszerem, segít abban, hogyan készülök fel egy bemutatóra. Azt vettem észre magamon, hogy ugyanúgy működnek a régi szokásaim: visszatértem a húsmentességhez, rendszeresen edzek, ilyen szép időben szeretek evezni. Felpezsdül tőle az ember, növeli a tüdőkapacitást, jó tónust kap a test, ebből pedig a hang is profitál. Ráadásul a Rigoletto annyira összetett szerep, hogy nem is tudnék másképp felkészülni rá, csak egyfajta sportolói fegyelmezettséggel.
HOGYAN FÉR MEG EGYMÁS MELLETT A SZÍNHÁZ ÉS A SPORT?
Mindig is többet edz a sportoló-operaénekes, amikor éppen nincs próbaidőszak, mert akkor jobban be tudja osztani az idejét. Főleg azért, mert ha megtehetem, inkább napközben edzek, amikor nincsenek sokan a konditeremben. De ha elkezdődik az intenzív próbaidőszak, mint például a Szegedi Szabadtéri Játékok esetében, kidolgoztam egy „minimalista” tervet: arra elég az a heti egy edzés, amit akár a szállodai szobámban is elvégezhetek, hogy a kondícióm megmaradjon.
ÉS A FUTÁSSAL HOGY ÁLLSZ? ARRA SZEGEDEN IS VAN LEHETŐSÉG!
Bevallom, nem vagyok futásszerető ember... Néhány „kötelező kört” letudok a stadionban edzés előtt, de nem járok ki a Margitszigetre. A tudósok szerint fél óra futás után az agy elkezd dopamint termelni – sportolói múltamban futottam éppen eleget, de valahogy sosem sikerült dopamint is termelnem a teljesítmény mellé!
AZ MAJD AZ ELŐADÁSON JÖN… VOLT MÁR SZÜKSÉGED EGY PRODUKCIÓ SORÁN A JÓ KONDIDRA?
Hogyne! A trubadúrt egyszer egy norvég rendező vitte színpadra, akinek már az első próbán feltűnt, hogy a tenor kollégámmal elég mozgékonyak vagyunk. Egy elképesztően látványos párbajt rendezett nekünk: hosszú ostorral adtunk elő egy akrobatikus verekedést, és közben énekeltünk. Kékek-zöldek voltunk a rengeteg gyakorlástól, iszonyatosan elfáradtunk, de megérte: ritka izgalmas jelenet lett belőle! Kíváncsian várom a szegedi Rigolettót, hiszen itt is rengeteg érdekes feladatot fogunk kapni.
Forrás: Szegedi Szabadtéri Játékok
