A légúti allergiák két csoportját ismerjük. A „szerencsésebbeknél” valamilyen pollen okozza a tüneteket, így panaszaik az év egy adott időszakában, az allergén növény virágzásának idején jelentkeznek. Az egész éven át tartó allergia esetében azonban a tünetek évszaktól függetlenül is jelen vannak. A lakáson belüli allergének közül jellemzően a poratka okozza a legtöbb panaszt.
MI A PORATKA?
Sokan úgy gondolják, hogy a lakás padlóján, a bútorokon időről időre megjelenő, szabad szemmel is jól látható por okozza az allergiát, így egy jó alapos takarítással meg is szabadulhatnak a tüneteitől. A helyzet azonban ennél bonyolultabb. Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológustól, a Budapesti Tüdőközpont főorvosától megtudtuk, hogy a köznyelvben házipor-allergiaként ismert betegség okozója a háziporatka mikroszkopikus méretűre feltöredezett, így a levegőben szálló beszáradt széklete. Ez az ürülék az, amit belélegezve, megérintve a jellegzetes allergiás tüneteket kiváltja.
KRITIKUS PONTOK A LAKÁSBAN
A háziporatkák fő tápláléka lakáson belül a lakásban élő ember elhalt, lehullt hámsejtjei, ennek megfelelően a legnagyobb mennyiségben az ágyneműkben, párnákban, bútorhuzatokban, szőnyegekben, plüssállatokban találhatóak. A háziporatka az arra érzékenyekből szénanáthás, asztmás tüneteket válthat ki, de az ágyban, ágyneművel érintkezve okozhat csalánkiütést, ekcémát is.
TÉLEN ERŐSEBB TÜNETEKRE SZÁMÍTHAT
A háziporatka a magas páratartalmú (60 százalék feletti) környezetet és a 17-25 °C közötti hőmérsékletet kedveli. Napjainkban a jól szigetelt házakban, tökéletesen záródó nyílászárók mellett, a természetes légcsere minimálisra csökken.
A fűtési szezon idején ezért sokan szembesülnek azzal, hogy a magas páratartalom első jeleként, az ablakokon
gyöngyöző pára jelenik meg. Ez azonban nemcsak esztétikailag zavaró, de számos betegség forrása is lehet.
„A levegő ideális relatív páratartalmának mértéke 40-60 százalék. A lakások száraz levegőjétől a légutak kiszáradhatnak,
köhögés léphet fel, komfortérzetünk csökken, nő a légúti fertőzések kockázata. A túl magas páratartalom
pedig hozzájárul a háziporatka elszaporodásához. Mivel a téli időszakban, a zárt térben eltöltött időarány
elérheti a 95 százalékot, így különösen fontos, hogy megfelelő minőségű levegőt lélegezzünk be.”
ATKAMENTESÍTÉS 7 PONTBAN
- A poratkák kedvenc élőhelyei a lakásban az ágynemű, a szőnyeg, a plüssállatok, a függöny, a bútorhuzat. A háziporatka-allergiában szenvedő beteg lakásának padlója ezért lehetőleg könnyen mosható, hézagmentesen záródó parketta, csempe legyen, a lehető legkevesebb szőnyeggel.
- A függönyök könnyű, műszálas anyagból készüljenekés mossuk gyakran, legalább havonta.
- Kárpitozott bútorok helyett válasszuk a bőr, illetve műbőr borításúakat. Az ágynemű talán a legideálisabb atkatenyészhely, ezért az ágyneműt (paplant és párnát is, nem csak a huzatot) 1-2 havonta, 60 oC-on mossuk át.
- Nyáron sokat segíthet az ágyneműk rendszeres napoztatása, ugyanis az atkák sötétséget kedvelő lények, a napsugárzás elpusztítja őket. A már lerakott atkaürülék azonban csak mosással távolítható el.
- A plüssjátékok tisztítására a 60 foknál magasabb hőmérsékleten végzett mosás mellett megoldás lehet, ha 24 órára a fagyasztóba helyezzük – és utánalaposan rázzuk, ütögessük át – ugyanis – 20 °C-on az atkák elpusztulnak.
- A szőnyeg – ha van –, lehetőleg mosható legyen, ha nem az, évente 2-3 alkalommal mélytisztítás javasolt, és/vagy atkairtás. Ugyanez vonatkozhat a kárpitokra is, illetve az ágymatracra is.
- Takarításhoz hepa-szűrős porszívó javasolt, portalanításhoz nedves kendő-, 1 csepp eukaliptuszolaj hozzáadásával.
