A teherbeesési nehézségek hátterében számtalan tényező húzódhat, melyek lehetnek pl. pszichés, hormonális, illetve szervi okok is. Leggyakrabban az endokrin rendszer zavaráról esik szó a meddőség kapcsán, ám igen gyakoriak a fizikai akadályok is. Ilyen pl. az egyik vagy mindkét petevezető elzáródása, ami miatt az érett petesejt nem képes a méhet elérni. Dr. Hernádi Balázzsal, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászával a petevezeték átjárhatósági vizsgálatairól beszélgettünk.
A petesejt útja
A két petefészket a méhhel összekötő páros szerv a petevezeték. A ciklus során, miután már megérett a petesejt és bekövetkezett a tüszőrepedés, a megtermékenyítésre váró petesejt ezen keresztül halad a méh ürege felé. A spermium gyakran már a petevezetőben megtermékenyíti a petesejtet, mely pár napig még tovább vándorol, míg végül beágyazódik a méh nyálkahártyájába.
Amennyiben a petevezetékben az átjárhatóságot valami akadályozza, úgy a spermiumok nem képesek felhatolni, a petesejt pedig nem jut el a méhbe- ezzel fizikai akadályt állítva a terhesség létrejöttének. (Ha bekövetkezik a megtermékenyítés, de a beágyazódás a petevezetőben történik, életveszélyes állapot, méhen kívüli terhesség jöhet létre).
Gyakoribb, mint azt sokan gondolják
Amennyiben valaki teherbe esési nehézségekkel küzd, úgy általában valamilyen hormonális okot sejt mögötte – és gyakran be is igazolódik-, ám csaknem ugyanolyan gyakori a petevezeték(ek) elzáródása is, így a meddőségi kivizsgálás során fontos ennek ellenőrzése is. Hogy miért is keletkezik akadály, annak több oka is lehet, pl. gyulladás, fertőzés, endometriózis. Mivel tüneteket jellemzően nem produkál a probléma, ezért sokan nem is tudnak a zavarról, és csak a vizsgálat során derül rá fény.
HSG, HyCoSy, LSK, méhtükrözés (HSK)
A petevezetők átjárhatósági vizsgálatának több típusa is létezik, melyek gyakran nem csupán diagnosztikus, de terápiás jellegűek is egyszerre. Létezik Ultrahanggal, Röntgennel történő eljárás, méhtükrözés (hiszteroszkópia, HSK), valamint hastükrözéses (laparoszkópos kromopertubáció, LSK) vizsgálat. Hogy melyikre van szükség, az attól függ, pontosan mit is szeretnének ellenőrizni, illetve van-e egyéb problémája a betegnek.
HSG: ekkor egy kontrasztanyagot fecskendeznek a méh üregébe, majd ennek útját Röntgennel követik. A vizsgálat kb. 10 percet vesz igénybe, néhány órás kórházi megfigyelés igényel, és a petevezeték elzáródása mellett fény derülhet pl. miómára, polipra, fejlődési rendellenességekre is. Az eljárás némi kellemetlenséggel, fájdalommal jár, bár lehetőség van rövid bódításra és fájdalomcsillapításra is. Sokszor megesik, hogy már maga a vizsgálat is megszűnteti az elzáródást, ahogy a kontrasztanyag a nagy nyomás hatására keresztül áramlik a petevezetékeken. Ez a vizsgálat a petefészkek sugárterhelésével is jár, ma már nem korszerű.
HyCoSy: az előbbinél jóval kedveltebb eljárás, hiszen ez ambulánsan is elvégezhető, kíméletesebb, pontosabb, valamint nem jár sugárterheléssel. Ekkor a kontrasztanyag útját hüvelyi Ultrahanggal nézik, és ha a nyomás során nem jut tovább a folyadék, az elzáródást feltételez. A beavatkozás során a méh üregében lévő elváltozásokra is fény derülhet, és akárcsak a HSG-nél a kontrasztanyag távozása megszűntetheti az elzáródást.
Laparoszkópia (LSK): a hastükrözés az endoszkópos eljárások közé tartozik, melyet altatásban végeznek. A nőgyógyászati nagyműtétek egyre jelentősebb részét ezzel a technikával végzik. A köldökön és az alhason apró bemetszéseket végeznek, a száloptikát ezen keresztül juttatják be, így az egész hasüreg pontos vizsgálat alá kerül. Diagnosztikus és operatív eljárás is egyben, így probléma esetén nincs szükség plusz időpontra. A műtéti eljárás során a nyakcsatornán keresztül kék színű folyadékot fecskendeznek, ami feltölti a méhet és bejut a petevezetőkbe is. Amennyiben szabad az áramlás, a folyadék szabadon távozik. (Ezt a kamerán keresztül tökéletesen lehet látni). Az átjárhatósági vizsgálaton kívül, LSK végzése során a legtöbb kismedencei eltérést diagnosztizálni és gyógyítani is lehet (endometriózis, ciszták, miómák, összenövések, stb.) A műtét egy napos kórházi bennfekvést igényel, a műtét másnapján a páciens hazabocsájtható.
Hiszteroszkópia (HSK): a méhtükrözés ahogy a neve is mutatja, itt elsősorban a méh üregét vizsgáljuk, mely során a méh ürege feltöltésre kerül, így jól szemügyre vehetőek az esetleges összenövések, polipok, ciszták, sövények, belső miómák, és egyéb elváltozások. Bár nem konkrétan a petevezetőket veszi górcső alá, de az eljárás során vizsgálható a méhkürtök eredése, a folyadék áramlása alapján az átjárhatóságuk. A hagyományos vizsgálat rövid altatásban, szintén endoszkóppal történik, és ha a szakember a méh üregében eltérést talál, akkor azt helyben orvosolni is tudja. A páciens még aznap hazamehet.
+1: Hiszterolaparoszkópia: Az utóbbi két műtét egy ülésben végezve (HSK + LSK)
Mi a teendő az elzáródott petevezetékkel?
Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza elmondta, hogy amennyiben elzáródott az egyik vagy mindkét petevezeték, és maga a vizsgálat nem hozott eredményt (nagy nyomással sem lett átjárható), úgy bizonyos esetekben lehetőség van műtéti beavatkozásra, ám legtöbbször, ha mindkét petevezető elzáródott-, IVF (lombik program) javasolt.
Forrás: Nőgyógyászati Központ
