A szüretek, bor- és pezsgőfesztiválok időszakát éljük, az egészségünk kapcsán érintenünk kell tehát
a borfogyasztás kérdését is. Régóta tudjuk, és napjainkban is egyre több kutatás igazolja, a vörösbor
rendszeres, mérsékelt fogyasztásának szív- és érrendszert védő hatását, ám hisztaminintolerancia esetén
emellett kellemetlen tünetek megjelenésével is számolnunk kell.
MI A HISZTAMIN?
A hisztamin az élő szervezetben jelen lévő természetes anyag, biológiailag aktív sejttermék, amely részben a szervezetben termelődik, részben pedig élelmiszerekkel kerül be. Bizonyos ételek is tartalmaznak hisztamint eltérő mennyiségben, így ezek fogyasztását követően is emelkedhet szervezetünkben a hisztaminszint mértéke – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus. Mindez problémát akkor jelent, ha a hisztamin lebontása nem történik meg megfelelően.
MILYEN TÜNETEKET OKOZ A HISZTAMININTOLERANCIA?
A hisztamin lebontását a szervezetben a diamino-oxidáz (DAO) enzim végzi. A hisztaminintoleranciás betegnél ez az enzim csökkent mennyiségben termelődik, ezért a hisztamintartalmú ételek fogyasztását követően, már percekkel később kellemetlen tünetek jelentkezhetnek. A hisztamin hatásai szerteágazóak, több szervet érintenek, így a panaszok is igen változatosak lehetnek.
- Emésztési problémák: hasmenés, hasfájdalom, puffadás, gyomorégés
- Légúti panaszok: orrfolyás, tüsszögés, köhögés
- Bőrtünetek: bőrviszketés, kiütés, bőrvörösség
- Ödéma kialakulása
- Fejfájás, migrén, szédülés, hányinger
- Rohamokban jelentkező izzadás
- Szívdobogás érzése, vérnyomás-ingadozás
- Menstruációs zavarok
MILYEN ÉTELEKET ÉRDEMES KERÜLNI?
A magas hisztamintartalom miatt nem javasolt az alábbi élelmiszerek fogyasztása:
- belsőségek, füstölt hús, kolbász, sonka (különösen a szárított)
- csirke
- halkészítmények /halkonzervek, rák, kagyló, csiga, polip/
- érlelt sajtok: Camambert, Brie, Gruyere, Ceddar,
- Roquefort, hosszú érlelésű „kemény” sajtok: Parmezán (minél hosszabb az érlelési idő, annál magasabb a hisztamintartalom)
- ecet és ecettartalmú ételek (pl. mustár)
- csokoládé, kakaó
- savanyú káposzta, tartósított, fermentált
- zöldségek
- spenót
- ecet és ecettartalmú ételek (pl. mustár)
- sör, pezsgő
- vörösbor (minél idősebb a bor, annál magasabb a hisztamintartalma)
- paradicsom, ketchup
- fermentáltszója-termékek, szójaszósz
A hisztamin lebontását gátló, illetve a hisztaminfelszabadulást okozó élelmiszerek is kerülendők: ananász, papaya, avokádó, dió, nyers tojásfehérje, eper, paradicsom, hal és alkohol.
A nem friss, állott ételek fogyasztása, melyekben hisztamintermelő baktériumok elszaporodhatnak, szintén nem ajánlott.
HOGYAN VIZSGÁLHATÓ ÉS KEZELHETŐ?
A hisztamint lebontó DAO enzim szintje vérből meghatározható. A hiányzó enzim pótlására tabletta formájában van lehetőség. Ezt az étkezések előtt 1-2 órával érdemes bevenni, így megelőzhető a felsorolt panaszok kialakulása. Emellett természetesen a diétát is célszerű tartani.
A FEHÉRBORRAL JOBBAN JÁR?
Az alkoholos italok között első helyen a vörösbor áll, mely a legmagasabb hisztamintartalommal rendelkezik. A német, Der Hautarzt folyóirat egy régebbi, 1993-as számában megjelenő kutatás, az egyes borfajták elfogyasztásának következtében fellépő, kellemetlen tünetek kialakulásának okát vizsgálta, külön figyelmet szentelve a hisztamin szerepének az egyes panaszok létrejöttében.
A kutatás során 52-fajta bor (vörös, fehér és pezsgő) és 17-féle sör hisztaminértékelését végezték el radioimmunoassay (RIA) módszerrel. Az igen érzékeny mérési módszer segítségével
megállapították, hogy a hisztaminszint a vörösborok esetében a legmagasabb (60-3800 microg/l). Ennél valamivel alacsonyabb a pezsgő hisztamintartalma (15-670 microg/l). A sorban következő alkohol a sör (21-305 microg/l), a legkevesebb hisztamint pedig a fehérbor tartalmazza (3-120 microg/l).
