Az életmód, a rendszeres mozgás egészségvédő szerepe olyannyira nyilvánvaló, hogy Európai Uniós és hazai források is elérhetőek azon szervezetek számára, amelyek a felnőtt lakosság prevenciós célú egészségfejlesztését a szabadidősport révén szeretnék megvalósítani. Dr. Babai László, az Életmód Orvosi Központ alapítója az összefüggésekre és a megvalósíthatóságra hívta fel a figyelmet.
A FIZIKAI INAKTIVITÁS A VALÓDI „ELLENSÉG”
A WHO szerint ma Európában évente 600 ezer halálhoz vezet a fizikai inaktivitás!
Az ülő életmód következménye elsősorban az elhízás, amely korántsem csak esztétikai probléma, de a cukorbetegség és a kardiovaszkuláris betegségek melegágya is, valamint számos más betegség rizikófaktora. A mozgáshiányos életmód a közegészségügy egyik legnagyobb kihívása, és gyakorlatilag az utolsó órákban járunk, amíg tehetünk valamit a jelenség ellen. Mind az egyénnek, mind a közösségeknek, a társadalomnak be kell látni, hogy a mozgás nem luxus, hanem szükségszerűség.
A WHO Európai Régiójában a fizikai aktivitás előmozdítására irányuló 2016-2025-ös stratégia célja éppen ezért, hogy az egészséges életévek meghosszabbíthatók legyenek. Ehhez természetesen a testmozgást ösztönző intézkedések szükségesek, amelyekhez a szervezet az alábbi utakat jelölte meg:
- A fizikai aktivitás fontosságának és az ülő életmód csökkentésének kommunikációja.
- Olyan környezet megteremtése, ami segít előmozdítani a fizikai aktivitást – mint vonzó és biztonságos épített környezet, hozzáférhető nyilvános terek és infrastruktúrák.
- Esélyegyenlőség megteremtése a fizikai aktivitáshoz való hozzáférés terén.
- A fizikai aktivitás előtt álló akadályok lebontása.
OKOSAN KELL PÁLYÁZNI
Dr. Babai László, az Életmód Orvosi Központ alapítója szerint a nemzetközi kutatási eredményeket összegezve is nyilvánvaló, hogy már kisebb lépéseknek is mérhető eredménye lenne. 10 %-os fizikai aktivitás növelés a teljes lakosság szintjén az alábbi eredményeket hozhatná:
- 25 %-os relatív csökkenés a szív-érrendszeri betegségek, rosszindulatú daganat, cukorbetegség és krónikus légúti megbetegedések okozta korai halálozás kockázatában,
- 25 %-os relatív csökkenés a magasvérnyomás-betegség előfordulásában,
- megállíthatná a cukorbetegség és az elhízás terjedését.
- Egy átfogó, szabadidősportokra épülő program, amelynek támogatására például a most futó EFOP-1.8.6-17 pályázaton is jelentkezni lehet, számos remek kezdeményezésre ad lehetőséget. A 150 millió és a 1.2 milliárd forintos keretek közt megpályázható összegek ugyanis valódi eredményeket hozhatnak. Ugyanakkor a pályázóknak tudniuk kell, hogy számos ponton kell megközelíteni a célokat. Fontos például az „egy életen át tartó mozgás” szemlélete. A fizikai aktivitás növelésének az élet minden szakára ki kell terjednie, vagyis meg kell kezdődnie már a teherbeesés időszakában, folytatódnia kell a várandósság során, gyermek- és serdülőkorban, felnőttként, sőt idős korban is – hangsúlyozza Babai doktor.
- Ehhez pedig alaposan végiggondolt és szakmailag is alátámasztott pályázatokra van szükség. Kissé leegyszerűsítve úgy lehetne fogalmazni, hogy nem elég egy újrafüvesített focipálya terve. Ahhoz, hogy a mozgás valóban elérje a célját, azaz egészségnyereséget hozzon, meg kell tervezni azt. A pályázatokkal foglalkozó szakembereknek tisztában kell lenniük azzal, milyen mozgás javítja az egészséget, mennyit és hogyan kell mozogni, ismerniük kell az egyes betegségek mozgásra gyakorolt hatását és a mozgás egyes betegségekre gyakorolt hatását, a sportolási lehetőségeket pedig ehhez kell igazítani. Általánosságban elmondható: olyan sporteseményeket kell szervezni, ahol a kardiomozgáson van a hangsúly - mert heti 150 perc közepes intenzitású kardiomozgás szükséges mindenkinek. A pályázó szakembereknek tudniuk kell azt is, hogy egy cukorbeteg mikor kezdhet mozogni, hogyan kerülheti el a vércukor leesést, egy magas vérnyomásos, illetve szívproblémás embernél a különböző vérnyomáscsökkentők hogyan befolyásolják a maximális pulzusszámot. Ehhez pedig érdemes olyan kiadványokat szerkeszteni, ahol ezek a szakmai dolgok is a helyükön vannak. A jó hír, hogy többek közt ilyen kiadványok elkészítésére is lehet pályázni, ahogyan egészségfejlesztő testmozgásról szóló lakossági kampányokra és fórumokra, vagy a sportszakemberek módszertani felkészítésére is.
Dr. Babai László, az Életmód Orvosi Központ alapítója szerint a személyre szabott életmód programok, illetve a közösségek számára kidolgozott szabadidősport projektek az egyénnek és a közösségnek is javuló életminőséget, illetve kevesebb, betegségre fordítandó kiadást és energiát jelentenek, tehát közép- és hosszútávon mindenképpen megtérülnek.
Forrás: Életmód Orvosi Központ
