A hallásvesztés az évek múlásával gyakran bekövetkező folyamat, jellemzően az idősebb korosztályban találkozhatunk ezzel a problémával. Ezzel együtt egyre gyakrabban jelentkezik fiatalkori hallásprobléma is, ennek oka jellemzően a korai zajterhelés: a fülhallgatóval történő rendszeres és túl hangos zenehallgatás.
NEM CSAK IDŐSEKNÉL JELENTKEZHET
A hallásvesztésnek több oka lehet. Okozhatja hirtelen kialakulva valamilyen fertőző betegség, gyulladás, idegsejtek károsodása, vagy akusztikus trauma (hirtelen, erős hanghatás). A halláscsökkenés természetes módon is bekövetkezhet, fokozatosan, ez a folyamat általában 45 és 65 év között kezdődik. Azt, hogy kinél, mikor indul be a hallás csökkenésének folyamata, nagyban befolyásolják életmódbeli tényezők is, persze az örökletes, génhez kötött ritka eseteken kívül– magyarázza dr. Fülöp Györgyifül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központorvosa. „Az utcákon ma egyre több fiatalt látunk fej-, vagy fülhallgatókkal közlekedni. A zajártalom egyértelműen képes beindítani, felgyorsítani a hallásromlás folyamatát.” Az összefüggésre már előírás is született, az Európai Unió 85 decibelben maximalizálta a forgalomba hozható összes, fülhallgatóval hallgatható zenelejátszó készülék hangerejének küszöbértékét. Bizonyos munkakörökben azonban nem ritka az ennél magasabb zajártalom, ezért itt a megelőzéshez feltétlenül szükséges a munkavédelmi előírások betartása és a rendszeres hallásvizsgálat.
AZ ÉRINTETTEK GYAKRAN NEM IS VESZIK ÉSZRE
Ha a hallásromlás lassan következik be, az érintettek akár hosszú ideig is élhetnek anélkül, hogy tudatában lennének állapotuknak. Legtöbbször a környezetükben lévőknek tűnik fel, hogy családtagjuk egyre hangosabban hallgatja a tévét, nehezebben érti meg, amit mondanak neki, vagy úgy tűnik, hogy többször nem figyel, pedig valójában csak nem hallja, ha szólnak hozzá – sorolja a hallásvesztésre utaló jeleket dr. Fülöp Györgyi.
A HALLÁSVESZTÉS FOKOZATAI
A szakértők a hallásromlás négy típusát különböztetik meg. Kis halláscsökkenés esetén még csak a halk hangok meghallása okoz nehézséget, de feltűnhet az is, ha háttérzajban nehezebben értjük a beszédet. Közepes halláscsökkenés esetén már nemcsak a halk, hanem a közepesen hangos hangok meghallása is nehézséget okoz. Ha a magas frekvenciák esnek ki nagyobb mértékben, akkor jellemzően a páciens azt mondja, hogy „ő hallja, hogy beszélnek, csak nem érti, amit mondanak”. Ennél az állapotnál már szóba jön hallókészülék viselése. Nagyfokú halláscsökkenés esetén már egy négyszemközti beszélgetés megértése is csak nagy hangerő esetén lehetséges. A társaságban történő beszédértés rendkívül megerőltető. Súlyos halláscsökkenéssel pedig már csak a nagyon hangos hangok hallhatóak. Az ilyen súlyos esetekben már hallókészülékkel sem tudunk feltétlenül jó kommunikációs képességet visszaadni.
KIHEZ FORDULJON, HA HALLÓKÉSZÜLÉKRE VAN SZÜKSÉGE?
Ha úgy érezzük, hogy gond van a hallásunkkal, vagy beszédértésünkkel, akkor érdemes szakemberhez fordulni. Hallókészüléket választani fül-orr-gégészeti szakvizsgálat, hallásvizsgálat és beszédértés vizsgálat elvégzése után, az audiológus orvos javaslata alapján lehetséges és javasolt. Léteznek fül mögötti és hallójárati gyártmányok is, egyedileg jó eldönteni, hogy a beteg számára melyik kivitel a hasznosabb. A mai modern, digitális készülékek nemcsak külsejükben, de tudásukban is lényegesen többet nyújtanak elődeiknél. A természetes hallás érzetét keltik, beállításukkal nem csak a könnyebb otthoni kommunikációt, telefonálást, de pl. a színházi és zenei élményeket is visszakaphatják a páciensek. A megfelelő készülék kiválasztásával jelentősen javulhat az életminőség!
Forrás: www.fulorrgegekozpont.hu
