Az asztma krónikus légúti betegség, mely nem gyógyítható, de megfelelően beállított gyógyszeres kezeléssel tünetmentességet lehet elérni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a betegnél egyszer beállított kezelést ne kellene módosítani! A félévenként javasolt orvosi kontroll alkalmával szükség szerint emelhető, de akár csökkenthető is a gyógyszerek mennyisége.
Lépcsőzetes kezelés
Senki nem szeret hosszútávon gyógyszereket szedni, legyen szó akármilyen krónikus betegségről, az érintettek első kérdése általában az, hogy meddig lesz szükségük a felírt készítményekre - mondja dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. A jó hír az, hogy asztma esetén, a hivatalos ajánlás szerint a betegség kezelése ún. lépcsőzetes rendszerben valósul meg, vagyis a beteg állapotától függően szükség szerint felfelé is haladhatunk, ami a gyógyszeradag emelését jelenti, ám lefelé is mehetünk, vagyis a betegség diagnózisa után megállapított készítményeket a későbbiekben csökkenteni is tudjuk.
Cél: az asztma kontroll
Az asztma kezelésében ún. fenntartó és rohamoldó szereket is alkalmaznak. A fenntartó kezelést a betegnek naponta kell használnia, a jó állapot fenntartásához, ill. állapotromlás megelőzéséhez. Rohamoldó szerekre akkor van szükség, ha a tünetek valami miatt – ez lehet egy légúti fertőzés, fizikai, vagy lelki megterhelés, időjárás, allergén hatására - hirtelen rosszabbodnak. Ezek alkalmazását a beteggel személyesen egyeztetik, az asztma akció tervben pontosan rögzítik. Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy a jól beállított kezelés jó életminőséget garantál, illetve a személyre szabott terápia képes csökkenteni az asztmás roham kialakulásának és a betegség szövődményeinek, a gyógyszer mellékhatásoknak az esélyét is. A szükséges gyógyszereket tehát úgy kell összeállítani, hogy segítségükkel ezeket az eredményeket el tudjuk érni a betegnél.
Mitől függ, hogy emelni, vagy csökkenteni kell?
A szakmai protokoll az asztmát a tünetek súlyossága alapján négy kategóriába sorolja. A tüdőfunkció, az éjszakai ébredések, az asztmás rohamok előfordulása és más egyéb szempontok alapján időszakos és állandó, ezen belül enyhe, közepes és súlyos asztma szerint csoportosítja a betegeket. A kivizsgálás során a kezelőorvos meg tudja állapítani, hogy az adott beteg az asztma melyik típusába tartozik, s ennek megfelelően állítja össze a kezelést. A kontroll vizsgálat alkalmával ellenőrzi, hogy a friss vizsgálati eredmények és a beteg beszámolója alapján a páciens a protokollban meghatározott jól, nem jól, vagy részlegesen kontrollált csoportba sorolható-e és ennek megfelelően módosíthatja a korábbi kezelést.
Csak orvosi felügyelettel módosítsa a gyógyszereket!
Ha a betegnél a beállított kezelés ellenére sem érünk el tünetmentességet, akkor első körben meg kell vizsgálni, hogy megfelelően használja-e a gyógyszereket, sok esetben például a belélegző készülék nem megfelelő alkalmazása miatt nem tudnak jól lejutni és a hörgőnyálkahártyán felszívódni a hatóanyagok. Ki kell zárni nincs-e egyéb társbetegsége, ami rontja a tüneteket, illetve meg kell nézni, hogy a környezetében nincs-e olyan tényező, ami a javulást gátolja, például lakáson belüli dohányzás, allergén. Ha ezeket ellenőriztük, és a vizsgálati eredmények, a beteg panaszai is indokolják, akkor a gyógyszerek adagolását emelni vagy változtatni, kiegészíteni szükséges. Csökkenteni egyéni megítélés alapján, de általában 3 havi tünetmentesség után lehet, de ezt is kizárólag orvosi felügyelet mellett, minden egyéb körülményt is figyelembe véve. A gyógyszerek emelése, vagy csökkentése után újra egyeztetni kell az asztma akció tervet.
Forrás: Budai Allergiaközpont
