Az asztma kezelésének célja, hogy a beteg tünetei megszűnjenek, a személyre szabott kezelést alkalmazva a betegsége ne befolyásolja az életminőségét. Ha azt is gondoltuk eddig, hogy a gyakori köhögő roham, vagy nehézlégzés természetes, az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) egy olyan jelre hívja fel a figyelmet, amely esetén semmiképp ne halogassuk a soron kívüli orvosi vizsgálatot!
Mit jelent az asztma kontroll?
Az asztma kontroll röviden megfogalmazva azt jelenti, hogy nem a betegség határozza meg az életünket, hanem mi tartjuk irányítás alatt azt. A betegnél nem jelentkezik nehézlégzés vagy köhögési rohamok, betegsége miatt nem hiányzik az iskolából vagy a munkahelyéről, panaszok nélkül végezhet fizikai aktivitást, sportolhat és az asztmája miatt nem igényel kórházi ellátást (erre súlyos asztmás roham sürgősségi ellátása kapcsán lehet szükség). Dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa szerint, amíg a felsoroltak ellenkezőjét tapasztaljuk, akkor a kezelést módosítani kell, egészen addig, amíg a panaszaink meg nem szűnnek, ám sokan csak későn észlelik az állapotromlás kezdeti jeleit.
Egyértelmű tünet
A köhögést ráfoghatjuk egy nemrég múlt légúti betegségre, a nehézlégzést betudhatjuk a rossz fizikai kondíciónak, ám a CDC szerint egy teljesen objektív jele van, ha az asztma kezelésén módosítani kell, ez pedig a túl gyakori rohamoldó szer használat. Ha heti két alkalomnál többször van rá szükség, akkor az azt jelzi, hogy valamin változtatni kell. A CDC felmérése szerint a felnőtt betegek 24,3%-a, a gyerekek 18,7%-a állította magáról, hogy az elmúlt három hónapban előfordult, hogy többször is használt rohamoldó szereket.
Rohamoldó helyett változtatás a fenntartó kezelésben
Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy a korábban jól beállított asztmás beteg állapota is romolhat, például stresszesebb időszakban, vagy egy légúti betegség után, de a kezelés módosítására szükség van akkor is, ha a korábban inaktív életet élő beteg sportolni kezd. Ilyenkor az esetleg fokozódó tüneteket nem a gyakoribb rohamoldó használattal kell kompenzálni, hanem a fenntartó kezelést szükséges módosítani ahhoz, hogy a tünetek erősödését megelőzzük.
Saját döntésünk alapján ne hagyjunk el gyógyszereket!
A felmérés szerint a gyerekek 38,4%-a, a felnőttek 50%-a érezte úgy, hogy az asztmája nem megfelelően kontrollált. Ez pedig maga után vonja, hogy a betegek életminősége nem megfelelő: gyakrabban szorulnak sürgősségi kórházi ellátásra, többet hiányoznak a munkából, iskolából. Dr. Potecz Györgyi szerint ennek oka gyakran az, hogy ha a beteg jól érzi magát, hajlamos azt hinni, hogy „meggyógyult” és lecsökkenti vagy elhagyja a gyógyszereit, a kezelőorvos tudta nélkül. Ahhoz azonban, hogy a betegség súlyosbodását elkerüljük, szükség van a fenntartó kezelésre, amit a kontroll eléréséig – a tünetek megszűnése, a rohamok megelőzése – szükséges módosítani, beállítani.
Félévente-évente és ha szükséges, soron kívül is orvosi kontroll!
Ezt követően az alapvető cél a minimálisan szükséges gyógyszeres kezelés fenntartása. Ez azt jelenti, hogy tünetmentesség esetén sem szabad abbahagyni a fenntartó kezelést, mert ezzel ismét fellángolnak a tünetek. Ez nem azonnal, hanem sokszor hetekkel később alakulhat ki, ami a betegekben hamis reményeket tud kelteni a fenntartó kezelés folyamatos alkalmazását illetően. Alapesetben minden betegnek legalább félévente szükséges részt vennie kontroll vizsgálaton, ami az életminőség közös értékelésén kívül az asztma objektiv eltéréseit mutató légzésfunkciós vizsgálatot is tartalmazza. Az eredmények és a beteg beszámolója alapján ilyenkor van lehetőség módosítani a kezelést, ami kedvező esetben jelentheti a gyógyszerek csökkentését is.
Forrás: Tüdőközpont
