Sokan azt gondolják, egy szívrohamot nem lehet nem észrevenni. Holott éppen ezért nevezik csendes szívrohamnak azt a jelenséget, amely bárkivel előfordulhat, de a cukorbetegeknél nagyobb a rizikó. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa elmondta, mire kell figyelni.
Hogyan lehet „csendes”?
Aki átesik ezen a betegségen, könnyen lehet, hogy valóban semmit sem érez, de az is előfordulhat, hogy enyhe gyomorégést, fájdalmat tapasztal. Erre sokan csak legyintenek, refluxnak, vagy az idősödéssel járó problémának gondolván. Holott a szívroham akkor is komoly betegség, ha nem okoz jelentős tünetet, éppen ezért mindazoknak, akik rizikófaktorokkal élnek, fontos a rendszeres kardiológiai kontroll.
- Az egyik legnagyobb rizikófaktor a cukorbetegség, amely az idegek bizonyos károsodását, az ún. neuropátiát okozza. Ennek jellegzetes tünetei a zsibbadás, gyengeség, érzéskiesés a karokban, lábakban, de a neuropátia károsíthatja a szívbe, húgyhólyagba, erekbe vezető idegeket is. Ez azonban nem feltétlenül okoz fájdalmat vagy diszkomfort érzetet, tehát nehéz rá felfigyelni. Viszont ez a károsodás az, ami miatt szívroham esetén az érintett nem érzékeli a jellegzetes mellkasi, karba vagy állkapocsba sugárzó fájdalmat. Olyan ez, mintha valaki kikapcsolná a fájdalom-érzékelésért felelős gombot, de attól még a rombolás és a károkozás megtörténik – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa.
Az idegkárosodás jelei
Mindenképpen ki kell vizsgáltatni magunkat – cukorbetegeknek ez különösen fontos -, ha az alábbi jeleket tapasztaljuk:
- felállás közben jelentkező szédülés vagy ájulás,
- mozgásnál jelentkező nehézségek,
- vizelési problémák, akár akaratlan elengedés,
- alacsony libidó, szexuális problémák,
- erős és éppen egyáltalán nem jelentkező izzadás,
- emésztési problémák, puffadás, gyomorpanaszok.
A csendes szívinfarktus jelei
Sokaknál egyáltalán nem mutatkoznak tünetek, mások csak egészen enyhén és gyorsan fut át enyhe fájdalom, nyomás a mellkas közepén – és nem a bal oldalon. Akár gyomorrontásra is gyanakodhat az érintett és/vagy az alábbiakra figyelhet fel:
- hideg verejtékezés, remegő kezek – amelyeknek nincs nyilvánvaló oka,
- légszomj,
- szédülés, fáradtság érzet,
- gyomorégés, gyomorfájás,
- állkapocsban, nyakban vagy bal karban jelentkező fájdalom (ez utóbbi főként nőknél jellemző).
Akármelyik tünetet is tapasztaljuk, hívjuk a mentőket!
Felmerülhet azonban a kérdés, hogy ha nem volt panaszunk, honnan tudhatjuk, hogy átestünk egy csendes szívinfarktuson?
Néhány esetben közvetlenül a roham után jelentkeznek olyan tünetek, mint erős fáradtság, nem múló gyomorégés, lábremegés, korábban nem tapasztalt nehézlégzés. Más esetekben csak véletlenszerűsen fedezik fel egy kardiológiai vizsgálaton vagy célzott laborvizsgálaton, hogy már lezajlott egy szívinfarktus.
Miért kell erről tudni?
- A csendes szívinfarktus ugyanúgy károsíthatja a szívet, mint egy tünetekkel járó roham és természetesen ugyanúgy befolyásolhatja a szív működését is. Ráadásul az első szívinfarktus valószínűsítheti a másodikat is, amelynek esélye viszont gondos ellátás mellett jelentősen csökkenthető, ahogyan a következményes szívelégtelenségé is – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont kardiológusa. – Vagyis a rendszeres kardiológiai kivizsgálás nem csak tünetek esetén fontos, de minden olyan esetben, amikor fennáll valamilyen kockázati tényező. Ezek közé a cukorbetegségen túl olyan faktorokat sorolunk, mint például mozgásszegény életmód, elhízás, dohányzás, korábbi vagy családban halmozódó szív-érrendszeri betegség, magas vérnyomás és természetesen a stresszes életvitel. Nem véletlenül jelent meg a palettán a menedzserkardiológia, amely a kardiológiai vizsgálatokon túl az életmód orvoslás eszközeivel is igyekszik megelőzni, illetve kezelni a betegségeket.
Forrás: Budai Kardioközpont
