„Mikor az uccán átment a kedves, galambok ültek a verebekhez” – mindenki fülében ismerősen csenghet József Attila zseniális verse, ami már önmagában elvarázsolja a hallgatóságot, és ha ez nem lenne elég, vegyünk két zseniális zenészt, – Popovics György, Németh Ferenc – akik vették a bátorságot, és egy tökéletes zenei alapot adtak hozzá. Ők a Kávészünet együttes! Fiatalok, vagá-nyak, szimpatikusak, és ami a legfontosabb, trendhagyó versbolondok.
Jómagam is versbolond vagyok, noha ez nem volt mindig így. Emlékszem, az iskolapadját koptatva, kifejezetten nehézkesnek és kötelezőszagúnak bizonyultak a magyar órán elhangzott versek, verselemzések. Mit nem adtam volna egy olyan rendhagyó irodalomóráért, aminek a részese lehettem a minap. Némi izgalommal, és annál több kíváncsisággal érkeztem meg a Gazdagrét-Csíki-hegyek Általános Iskolához, ahol a diákok a Kávészünet együttes koncertjén vehettek részt a magyar költészet napja alkalmából. Természetes, készültem a találkozásra, utánanéztem a zenekar múltjának, belehallgattam megzenésített verses dalaikba, képeket és videókat böngésztem róluk. Maga, az együttes 2005-ben alakult, vagyis, ahogy ők maguk mesélik, a József Attila Kollégium egyik szobájában indult el a közös pályafutásuk.
Az egész „csak” egy játékos zenélgetéssel kezdődött, aztán, egy hirtelen gondolattól vezérelve a kedvenc verseiket összekapcsolták a „jammeléseikkel”. Így születettek meg az első megzenésített versek, mint például a Csonka vers, vagy a Mama. A Csillag Születik című tehetségkutatón szerzett ismertség hozta el a fiúk számára a sikert, ekkor született a Kávészünet név is, ami előfordul, hogy kisebb-nagyobb mosolygásra ad okot. „Néha egyébként egy-egy rendezvényen előfordul, hogy a programok között Kávészünet néven találnak meg minket az emberek, ilyenkor sokan elindulnak kávézni. Persze aztán észreveszik, hogy a Kávészünet zenekar koncertje kezdődik. Ez mindig megmosolyogtat minket” – mesélte Ferenc. A hitvallásuk egyszerű, de mindenképp nagyszerű, a versek szeretete, és azok közelebb hozása a nagyközönség számára, legyen akár felnőtt, akár gyerek, vagy, ahogy Ferenc mondja: Azon munkálkodunk, hogy a versnek mindenütt meglegyen a helye, iskolákban, kávézókban, fesztiválokon és a tévé képernyőjén is, határon innen és túl.
És igen, bejött nekik, működik a dolog, a rengeteg pozitív visszajelzés is ezt erősbíti – árulta el Ferenc. – Egyre több olyan üzenet érkezik hozzánk, melyben azt taglalják a diákok, hogy a mi megzenésítésünk segítségével három-négy hallgatás után megtanultak egy-egy kötelező verset és ötösre feleltek, egyébként pedig nem sikerült volna ez. – De nemcsak duóként járják az országot, olykor öttagú zenekarként összeállva is szórakoztatják a nagyérdeműt: basszusgitárral, elektromos gitárral, dobokkal, billentyűs hangszerrel, és nem utolsósorban modern hangeffektekkel.
Közben, én is nagyon szimpatikusnak és innovatívnak véltem az ötletüket, habár nem tudtam elképzelni, hogy fognak 150 diákot lekötni, elszórakoztatni, illetve bevonni a költemények kavalkádjába. Kérem szépen, nemcsak elhamarkodott voltam, hanem hitetlen is. György és Ferenc repertoárjában olyan híres poéták szerepeltek, mint például Ady Endre, József Attila, Móra Ferenc, Weöres Sándor, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, szerencsére, a kortárs költőket sem vetik meg, így Juhász Magda, Az öntelt oroszlán költeménye is felcsendült. Az előadás menetének megvolt a tökéletes íve, először kedves ismerkedéssel indult, idővel, ahogy előjöttek jobbnál jobb versek, úgy fokozódott a hangulat is. A koncert tetőpontja Petőfi Sándor, A borozó versénél érkezett el, amikor is a „most mindenki táncol” felszólításra a diákok egy ütemben mozogtak és énekeltek. A zenei betétek populárisak, fülbemászóak, és tökéletesen visszaadják a versek érzelmi-értelmi hangulatát, amire a zenész fiúk nagyon is figyelnek. – A versek mondanivalóját is szeretnénk megőrizni, illetve felerősíteni a zene által.
