Az időjárás és annak változásai mindenkire hatással vannak. Bár a jó időnek mindenki örül, viszont a kánikulának megvannak az árnyoldalai is, hiszen egyes esetekben a nagy meleg fejfájást vagy levertséget eredményez, de ezek mellett a vérnyomás változásával is számolni kell. Hogy miért, arra Dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás-specialistája ad választ.
AZ IDŐJÁRÁS HATÁSA A VÉRNYOMÁSRA ÉS AZ EREKRE
A tartós, nagy melegek a közhiedelemmel ellentétben nem emelik meg a vérnyomást, épp ellenkezőleg, csökkentik azt. Ez azonban sajnos nem jelenti azt, hogy a vérnyomás-rendellenességgel küzdők fellélegezhetnek, hiszen ingadozó vagy alacsony vérnyomás esetében a nagy meleg rosszulléttel és ájulással is járhat. Amennyiben úgy érzi, szédeleg, és el fog ájulni, akkor feküdjön a földre, és a lábait polcolja fel magasra, megkönnyítve a vér áramlását az agy felé. Ugyanígy, ha ájult emberen szeretne segíteni, akkor a lábait emelje a test vonala fölé!
Természetesen magasvérnyomás-betegség esetén is kitágulnak a vérerek a hő hatására, ám a hipertóniásoknál az érfal nem elég rugalmas az ilyen tágulásokhoz, így nem tudja követni a hőség miatti ideális állapotot, ráadásul a nagy tágulat miatt életbe léphet egy olyan szabályozás, reflex, ami védekezésképpen érösszehúzódást indít el – mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás-specialistája.
Sokan nem tudják, de a nagy kánikulákban a gyógy-szerek dózisán meglehet, módosítani szükséges, illetve a fokozott figyelem is ajánlott. A hipertónia ugyanis – főleg hőséggel párosítva – fokozza a szívproblémák kialakulásának valószínűségét, ráadásul a jelentős vérnyo-más-ingadozás és a nagyobb vérnyomás-emelkedés a károsodott érrendszerben agyvérzéshez vezethet, valamint a besűrűsödött vér és a lassult keringés trombózist is okozhat.
KEZELÉS
Ha már a hőség ellen nem is lehet tenni, azért hipertónia esetén fokozottan figyelni kell a folyadékbevitelre. Ez persze az egészséges emberekre is igaz, de a betegeknél emellett az is fontos, hogy egyszerre ne igyanak túl sokat, hiszen az is megterhelő lehet a szervezet számára. A legideálisabb az óránkénti tudatos folyadékpótlás. Ráadásul a magas vérnyomás esetén alacsony nátriumtartalmú ásványvíz javasolt, hiszen a szervezet a vízzel káliumot és nátriumot is veszít az izzadás során. A pótlása sóbevitellel oldható meg, csakhogy hipertónia egyik kiváltó oka sokszor éppen a túl sok só, ezért javasolt inkább az ásványvíz fogyasztása. A magas vérnyomás esetén a nagy melegben érdemes a kezelőorvossal is konzultálni, hiszen ahogy már említettük, a beállított adagok változtatására is szükség lehet, ráadásul a szakember arra is felhívhatja ekkor a figyelmet, hogy egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatása megváltozik, ha a folyadékbevitel kisebb a szükségesnél.
A rosszullét elkerülhető
A nyár természetes velejárója a kánikula, így ez ellen nem lehet tenni, és ha csak nem akar egész nap a hűtött szobában üldögélni, akkor érdemes betartani néhány alapszabályt, amivel megelőzhetőek a nagyobb problémák.
- MELEGEBB IDŐBEN FOKOZOTTAN ÜGYELJÜNK A FOLYADÉKBEVITELRE (LEHETŐLEG VÍZ).
- A VÍZHAJTÓKKAL ÉS AZ IZZADÁSSAL NEM- CSAK A FOLYADÉKOT, DE FONTOS MIKROELEMEKET IS VESZÍTÜNK, AMIT ÁSVÁNYVÍZZEL ÉS GYÜMÖLCSÖKKEL TUDUNK PÓTOLNI.
- TARTÓZKODJUK A LEGMELEGEBB ÓRÁKBAN (11–15) A FIZIKAI MEGTERHELÉSEKTŐL, A SPORTOT IS INKÁBB A KORA REGGELI VAGY AZ ESTI ÓRÁKRA IDŐZÍTSÜK.
- VÉDJÜK A FEJÜNKET A NAPTÓL, ÉS GONDOSKODJUNK A TESTÜNK HŰTÉSÉRŐL IS, PL. SPRICCELJEN EGY KIS VIZET A BŐRÉRE, ÍGY A PÁROLGÁS SORÁN A TESTE IS LEHŰL.
