A véralvadásgátlók alkalmazása életmentő jelentőséggel bír. Akinek már volt trombózisa, tüdőembóliája, annak hosszabb-rövidebb ideig alvadásgátló tablettát kell szednie. Ráadásul akinek emellett súlyosabb a trombózisra való hajlama (trombofília), vagy szívbetegsége van, annak gyakran egész életében szednie kell ezen készítményeket- nélkülük az illetőnél jelentős mértékben fennáll az ismételt vérrög, embólia kialakulásának esélye. Olykor a gyógyszer szedésével olyan mellékhatások jelentkezhetnek, mint pl. a hajhullás. Hogy, hogy lehet a problémát kiküszöbölni, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosát kérdeztük.
Problémák véralvadásgátlók szedése során
A véralvadásgátlók – akárcsak az összes más gyógyszer- alkalmazásuk során különböző mellékhatásokat is okozhatnak. Természetesen ezen készítmények vérzéses szövődményeket produkálhatnak: ilyen az erős, elhúzódó menstruációs vérzés, bőr alatti bevérzések, esetleg véres vizelet, orrvérzés. Legrosszabb esetben súlyosabb belső vérzések is felléphetnek, mint a gyomor és bélrendszeri vérzések, ezért már a vérzékenység legkisebb jele esetén is ki kell hagyni az alvadásgátló tablettát és azonnali orvoshoz kell fordulni. A szakemberrel tudatni kell, hogy mi a neve gyógyszernek és hány mg-t szed a beteg, továbbá, hogy mikor vette be utoljára. A régi típusú gyógyszerek esetén azonnal INR-fognak nézni, az új típusúak szedésénél nincs mindegyiknél közvetlen laborkontroll, több leletből vonnak le következtetést a véralvadásra vonatkozóan.
Érdemes tudni, hogy antikoaguláns – vagyis véralvadásgátló- szedése az arra érzékenyeknél allergiás reakciót (pl. csalánkiütés) is kiválthat, valamint csontritkulás is szerepelhet a mellékhatások között. Szerencsére a súlyos mellékhatások ritkák, viszont annál gyakoribbak a következők: hányinger, hányás, vashiány (a gyakori vérzések miatt), hajhullás.
Gyakori probléma a hajhullás
A hajhullás elég gyakori panasz a betegeknél, melyet kiválthat maga a véralvadásgátló közvetlenül, valamint az alkalmazása során kialakuló vérszegénység. Amennyiben vérvétel igazolja, hogy ez utóbbi a hajhullás forrása, úgy az INR beállítása, a gyógyszer dózisának csökkentése és vaskészítmény szedése megoldást jelenthet, ám ha a készítmény váltotta ki a problémát, akkor más antikoagulánsra való áttérés megszűntetheti a kellemetlen panaszt- mondja dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa, aki hozzátette, a vérzések miatt fellépő vashiányból adódó hajhullás a gyakoribb eset.
Mit lehet tenni?
Ahogy már említettük, első körben el kell dönteni, hogy vashiány vagy a készítmény közvetlenül okozza a hajhullást. Ezt vérvétel útján lehet kideríteni, és ha bebizonyosodik a vashiány, úgy mindenképp tisztázni kell a vasvesztés okát (a vérzés forrását) és ellenőriztetni kell az INR értéket (kumarinok esetében), mivel ha a véralvadás és a vérzékenység egyensúlya ez utóbbi irányában tolódik el, akkor annak akár súlyos következményei is lehetnek. Éppen ezért fontos, hogy az INR optimális értékét mindig orvos állapítsa meg. Nem mindenkinek a 2,5-3,5 a jó INR érték, hisz ez függ a betegségtől, az életkortól, kísérő betegségektől.
Előfordulhat, hogy az INR-t nem lehet megfelelően és tartósan beállítani, vagy a szövődmények kialakulása miatt más készítményre szükséges áttérni. Dr. Szélessy Zsuzsanna szerint az új típusú véralvadásgátlók (NOAC) erre remek megoldást nyújtanak, hiszen ekkor nincs szükség rendszeres INR ellenőrzésre, ráadásul a vérzéses szövődmények kialakulásának esélye is kisebb, így vashiány fellépésének rizikója is minimális.
Amennyiben nem vashiány, hanem maga a gyógyszer egyik mellékhatása a hajhullás, úgy szintén segíthet egy másik szerre való áttérés, ugyanis megfigyelték, hogy leggyakrabban a kumarin származékok okozzák a kellemetlen panaszt.
Forrás: Trombózisközpont
