A fogamzásgátlókat két nagy csoportra lehet osztani: választhatunk hormonális, illetve hormonmentes fogamzásgátlókat, így első körben célszerű erről a kérdésről dönteni, amikor választani szeretnénk. Hogy melyik mellett tesszük le a voksunkat, ahhoz igen lényeges szempont, hogy vannak-e számunkra egészségügyi kockázatai.
A hormonális fogamzásgátlók kontraindikációi: a plusz hormon bejuttatása megnöveli a vérrögképződés esélyét, ezért ha a családban előfordult már trombózis, esetleg ha mi magunk estünk már át rajta, vagy fokozott hajlamunk van rá, akkor érdemes hormonmentes módszerben gondolkozni. Ugyanez érvényes akkor is, ha vesebetegségben, májbetegségben szenvedünk, illetve ha súlyos visszértágulatokkal küzdünk. Ezek mind abszolút ellenjavallatnak számítanak, ám a migréneseknek, dohányzóknak, cukorbetegeknek is érdemes hormonmentes módszert választaniuk!
Hormonális fogamzásgátló módszerek
Fogamzásgátló tabletta: a hormonális módszerek közül a tabletták alkalmazása igen széles körben elterjedt, hiszen használatuk egyszerű, és csaknem 100 százalékos biztonságot nyújtanak. Léteznek 1 illetve 2 fázisú tabletták is (vagyis vannak, melyek a progeszteron mellett ösztrogént is tartalmaznak). A módszer bármely korosztály számára ideális, ráadásul vannak olyan betegségek – pl. IR, PCOS-, melynek tüneteit remekül csökkentik. Gyakran ajánlják már fiatal lányoknak is, akik még nem élnek szexuális életet. Mellékhatásként leggyakrabban súlygyarapodás, vérzészavar, fejfájás és mellfeszülés jelentkezhet.
Spirál: a T-alakú, méhen belüli eszköz lehet hormonmentes és hormontartalmú is, így ha nincsenek ellenjavallatok, akkor ez utóbbit előszeretettel használják a már szexuálisan aktívak. Lényege, hogy megnehezíti a spermium és a petesejt találkozását és meggátolja a beágyazódást. Jó oldala, hogy a tablettával ellentétben nem kell naponta gondolni a használatára, elég az 5 évenkénti cseréje (kivéve, ha más nem teszi indokolttá a hamarabbi eltávolítást). Felhelyezése előtt alapos nőgyógyászati kivizsgálás indokolt, ám nagy pozitívuma, hogy szoptatás során is bátran alkalmazható.
Hüvelygyűrű: a hüvelygyűrű szintén egy belsőleg használható eszköz, ami tökéletes választás a feledékenyebbeknek, ugyanis elég havonta egyszer felhelyezni és 3 hétre elegendő hormont biztosít, mely fokozatosan szívódik fel a hüvely nyálkahártyáján keresztül. Mivel az eszközt a hüvelybe kell felhelyezni, így kevésbé terheli meg a májat, mint a szájon át szedhető, fogamzásgátló tabletták. Azonban fontos tudni, hogy szoptatás alatt alkalmazása nem javasolt- figyelmeztet dr. Lőrincz Ildikó, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza.
Injekció: hazánkban még nem igazán terjedt el, bár külföldön viszonylag nagy népszerűségnek örvendenek a fogamzásgátló injekciók, melyek szintén egy- és kétfázisúak lehetnek (bár ez utóbbi jóval gyakoribb). Hatásban megegyezik a tablettákéval, ám csupán 3 havonta szükséges alkalmazásukat megismételni. Elterjedésüket hátráltatja, hogy felszívódásukat sok minden befolyásolja (pl. testalkat), ráadásul, ha nem várt mellékhatások lépnek fel, akkor egy jó ideig akkor is a szervezetben marad.
Hormonális tapasz: viszonylag újdonságnak számítanak a hormontartalmú fogamzásgátló tapaszok, melyeket 21 napig kell a bőrön hagyni a maximális hatás elérése érdekében. A tapasz ösztrogént és progeszteront is tartalmaz, melyek fokozatosan oldódnak ki és szívódnak fel. Vízálló, tehát fürödni, zuhanyozni is lehet vele, ám ha valamiért mégis lejönne, úgy mihamarabb új tapasz felhelyezése javasolt, ugyanis 24 óra múlva hatása lényeges csökken, ezért utána 3 hétig kiegészítő módszer szükséges!
Forrás: Nőgyógyászati Központ
