Ha valakitől azt halljuk, hogy irodalmi estre, pontosabban irodalmi szalonba jár, akkor egy kissé furán nézünk rá, elvégre főleg az 1900-as évek elején-közepén vagy még régebben hallhattunk ilyesmiről. Sajnos ma már az irodalom és a költészet nem tölt be olyan fontos szerepet az életünkben, mint anno, pedig ez igen nagy veszteség számunkra. Ezt a hiányt ismerte fel Juhász Anna, akinek egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy az irodalom újra méltó helyére kerüljön mindennapjainkban.
IRODALMI SZALON MODERN FORMÁBAN
Az irodalmi szalon ma már nem talpig öltönybe burkolt úriemberek pipázás közbeni elmecsatájáról,
szórakozásáról szól. Az irodalmi esteket Juhász Anna modern köntösben szeretné tálalni, hiszen a cél az, hogy a kortárs irodalommal ismerkedjünk, ez pedig csak akkor lehetséges, ha a fiatalokat is meg tudja szólítani. „Most már 5 éve, hogy irodalmi szalonok szervezésével foglalkozom. Hogy miért is vágtam bele? Én magam is irodalmár vagyok, és hiszem, hogy mindenkinek megvan a célja, a küldetése az életben – az enyém az, hogy az irodalmon keresztül egy olyan szemléletformálást érhessek el az embereknél, ami jobbá teszi őket és a környezetüket is. Édesapám, Juhász Ferenc költő révén kisgyerekkorom óta a költészet,
az irodalom vesz körül, és sokáig elkeseredve tapasztaltam, hogy az emberek könyvekhez fűződő viszonya távoli. Pedig jó könyv, tehetséges író és költő nagyon sok van napjainkban is, akiknek a munkáját érdemes megismerni. Ezt ismertem fel, ennek a világnak a kitárása izgatott. A Hadik Irodalmi Szalon célja, hogy az olvasást, az irodalom szeretetét modernné, vagy inkább divatossá tegyük. Hiszen a könyvekben mindenre találhatunk példát, legyen szó szerelemről, szenvedésről, problémákról, vagy akár az élet legnagyobb kérdéseiről.” – fejti ki Juhász Anna.
HADIK KÁVÉHÁZ
A Hadik Irodalmi Szalonnak a híres Hadik kávéház ad otthont, mely az 1900-as évek elején olyan kiemelkedő személyek találkahelye volt, mint Karinthy, Kosztolányi, Móricz vagy éppen Déry Tibor. Az irodalmi élet pezsgő központjai, a kávéházak a mai napig léteznek, így nem véletlen, hogy a választás is rájuk esett.
„Történelmi múltja mellett az is a Hadik kávéház mellett szólt, hogy nagyon közel van hozzám. Biztosan sokaknak ismerős az érzés, amikor találkoznak valakivel, hogy ismeri a másikat, már volt dolguk vele. Amikor beléptem a kávéházba, biztosan tudtam, hogy nekem dolgom van itt, és hogy ez az a helyszín, ahol az irodalmi szalon a leginkább érvényesülhet. Igaz, maga a kávéház nem olyan nagy, de így is 100-200 ember elfér benne, amire szükség is van, hiszen hatalmas az érdeklődés az estek iránt. A 2010-es induláskor maga a Hadik kávéház is megújult, sőt folyamatosan fejlődik, most épp egy ilyen korszak kapujában állunk. A hely egy visszafogottabb stílust képvisel, ám a mellette működő, és hozzá tartozó Szatyor Bár (eredetileg a Szatyor a kávéház alatti részen kapott helyet, és Karinthy Frigyesnek köszönheti a nevét) igazán modern, és fiatalos, így együtt tökéletes közvetítőhelyei a modern, fiatalos irodalomnak és költészetnek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a stabilan 100-200 fős látogatottság, és hogy olyan emberekkel beszélgethettem már itt, mint az édesapám – aki egyébként az egyik legnagyobb kihívást jelentette számomra –, Spiró György, Esterházy Péter, Kányádi Sándor, Finta József vagy Féner Tamás, vagy a zenei világból Presser Gábor, Bogányi Gergely, Selmeczi György vagy Palya Bea.” Reméljük, hogy ezeknek az esteknek a látogatottsága egyre csak nő majd, hiszen az irodalmat népszerűsíteni ma csak nagyon kevés ember által képviselt cél. Pedig az írott szónak hatalma van, képes formálni az embereket, a gondolkodásukat, az életszemléletüket. Az olvasott ember olyan gazdagsággal bír, amit soha senki nem vehet el tőle, és olyan rálátást szerez a világra, amit semmi más nem adhat meg neki – gondolkodni és látni fog, bölcsebbé válik, és meglátja a világot formáló összefüggéseket.
