A magasvérnyomás gyakran önállóan áll fenn, ám nem ritka, amikor valamilyen egyéb állapot váltja ki a problémát. Ilyen például a vesebetegség, ami amellett, hogy indukálhatja a hipertóniát, de még ronthat is a már magasabb vérnyomás értékeken.
Hogy ilyenkor mi a teendő, arról dr. Kapocsi Judit tanárnőt, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistáját kérdeztük.
A vérnyomás és a vesefunkciók kapcsolata
A vérnyomás szabályozása és a veseműködés igen bonyolult folyamatok sorozata, és egymás működésére igen komoly befolyást gyakorolnak. Éppen ezért a hipertónia is okozhat vesebetegséget, és a veseproblémák is kiválthatnak magasvérnyomást. Ez utóbbi esetben secunder, azaz másodlagos hipertóniáról beszélünk, mivel egy másik betegség áll a megemelkedett vérnyomás értékek hátterében. (Vese esetében ez leggyakrabban veseartéria szűkület, policisztás vesebetegség, vesezsugorodás, illetve krónikus vesemedence gyulladás). Veseartéria szűkület esetén az artéria szűkülete vérellátási hiányt teremt, és mivel emiatt kevesebb vér áramlik az erekben, így a szervezet úgy érzékeli, hogy alacsony vérnyomás áll fenn, ezért olyan folyamatok indulnak be, melyek növelik a vér áramlását. Ehhez renin nevű anyag szabadul fel, ami fokozza az érösszehúzó anyagok mennyiségét, illetve egyre több vizet és sót visszatartó angiotenzin I, II és aldoszteron aktivizálódását is elősegíti.
Ellenkező esetben - vagyis amikor a hipertónia áll a vesebetegség hátterében-, akkor a tartós vérnyomás-emelkedés károsítja a vesékben futó erek falát, ami komoly zavarokat idézhet elő a működésében- mondja dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magasvérnyomás specialistája. A szakértő hozzátette, hogy emellett az erek belhártyája alatt zsírszerű anyagok is lerakódhatnak és ennek következtében az erek falának átmérője megvastagszik.
Gondoljon veséire, ha nem javul a magasvérnyomása
Felmerülhet a kérdés, hogy honnan lehet tudni, hogy vérnyomás problémáink mögött nem húzódik-e vesebetegség? Sajnos tünetek híján alapos kivizsgálás nélkül ezt nem lehet biztosra tudni, ám van egy olyan figyelmeztető jel, mely másodlagos hipertóniára utalhat. Ez pedig az, hogy 3 különböző hatású vérnyomáscsökkentő ellenére sem normalizálódnak az értékek- így ekkor a vesék és azok funkciójának vizsgálata is szükséges!
A magasvérnyomást és a vesebetegséget is kezelni kell
Látható tehát, hogy a hipertóniát és a vesebetegséget is kezelni kell, még akkor is, ha egyelőre önállóan állnak fenn, hiszen egy idő után jelentősen megnő a szövődményeik kialakulásának valószínűsége. Amennyiben egyszerre van jelen a két állapot, akkor sem elég csupán az egyiket kezelni, hanem mindkettőt, egymással párhuzamosan. Ráadásul szakemberek szerint veseprobléma esetén a vérnyomást érdemes a 140/90 Hgmm helyett alacsonyabban tartani, ezért ekkor a cél a 130/80 Hgmm alatti értékek elérése.
Forrás: Trombózisközpont
