MIÉRT NEM GYAKORI A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉG ELŐFORDULÁSA AZ ESZKIMÓK KÖRÉBEN?
A Föld északi felének lakói az eszkimók, akiknek az élettere magában foglalja az alaszkai, kanadai, szibériai és grönlandi tundra partvidékét. Ez a hatalmas kiterjedésű terület azonban rendkívül ritkán lakott, mégis mindenhol ismert legendák szólnak a különleges táplálkozási szokásaiknak a szív- és érrendszerre kifejtett pozitív hatásairól.
MIT FOGLAL MAGÁBAN AZ ESZKIMÓ ÉTREND?
A modern táplálkozással megjelent ételek elterjedése előtt az eszkimók étrendjének fő tápanyagai a fehérjék és a zsiradékok voltak. A táplálkozási ajánlásokban elterjedt magasabb szénhidráttartalom nem jellemző étkezésükre, mely nem is csoda, tekintve a növénytermesztés igen szegényes lehetőségeit a hófedte vidékeken. Étkezésük gazdag tengeri halakban (makréla, hering, tonhal és lazac), továbbá táplálkozásukra jellemző a magas omega-3 és az alacsony omega-6 és a telített zsírsavbevitel. Így a magas zsiradékbevitel nem a hazánkban jellemző zsíros húsokból, tejtermékekből kerül a szervezetükbe, hanem sokkal inkább a telítetlen zsírsavakban gazdag tengeri halakból, − ezek élettani hatásai igencsak eltérőek.
MI AZ OMEGA-3 ÉS A JÓD JELENTŐSÉGE SZERVEZETÜNK SZÁMÁRA?
Köztudott, hogy a tengeri tápláléklánc omega-3-zsírsavakban gazdag planktonokkal kezdődik, így az eszkimók is nagy mennyiséget elfogyasztanak ezen olajakból. Az omega-3 zsírsavak a többszörösen telítetlen zsírsavak csoportjának tagjai, melyeket a szervezetünk nem tud előállítani, ezért azokat csak külső forrásokból tudjuk a szervezetünkbe juttatni. Ide tartozik a linolénsav, az eikozapentaénsav és a dokozahexaénsav. Jelentős mennyiségben a tengeri halakban fordulnak elő. Ezek mellett csekélyebb mértékben megtalálhatóak a lenmagban, a repceolajban, a dióban és a szójababban, valamint hazánkban a busa zsírjában. Az omega-3 zsírsavaknak számos jótékony hatása ismert, például hogy gátolja az érbetegségek kialakulását, csökkenti a hirtelen szívhalál kockázatát, valamint segít a gyulladásos folyamatok megelőzésében.
TIPP: Minimum heti egy-két alkalommal fogyasszunk tengeri halakat, és egy maréknyi sótlan olajos magvat!
Az algák, korallok és szivacsok szerves vegyületekbe kötve halmozzák fel a jódot. Ezért az eszkimók jódellátottsága is tökéletes. A jód fontos nyomelem az emberi szervezet működésében. Jelen van a pajzsmirigy által termelt két hormonban is. A hazánkban is jellemző gyakori jódhiányos állapot a pajzsmirigy megnagyobbodásához, és tiroxin-alultermeléshez vezethet. Felnőttkorban a testhőmérséklet csökkenését, a mozgás, a beszéd és a gondolkodás lassulását, elhízást, emellett étvágytalanságot eredményezhet.
TIPP: A polcunkon lévő hagyományos sót cseréljük le tengeri sóra, vagy vásároljunk jódozott sót!
MIT JELENT A KETOGÉN DIÉTA?
Az eszkimók étrendje is ketogén diétának minősül, mely változó népszerűségnek örvend hazánkban is. A szélsőséges elveken alapuló diéta alapja, hogy a szénhidrátok megvonásával a szervezet arra kényszerül, hogy zsírokból fedezze energiaigényét a fő tápanyagforrásaink, a szénhidrátok helyett. Normál esetben a táplálkozásunkkal elfogyasztott szénhidrátokat a szervezet glükózzá alakítja, majd energiaként felhasználja. A ketogén diéta alatt azonban igen kevés szénhidrát áll rendelkezésre, ezért más úton kell energiához jutnia a szervezetnek, így máj a zsírokat zsírsavakká és ketonokká bontja le. A glükóz helyett ebben az esetben a ketonok játsszák az energiahordozó szerepét.
Hazánkban az epilepszia kezelésére és egyes fogyókúrákhoz használják a ketogén étrendet. Viszont szem előtt kell tartani, hogy hosszú távon, az elérni kívánt testsúly megtartásához kiegyensúlyozott, változatos étrendre van szükség. És ahogy az eszkimók étrendjében is, úgy az átlagember táplálkozásában, életmódjában is előtérbe kell helyezni az omega-3 zsírsavakban gazdag ételek rendszeres fogyasztását, nem elfeledkezve az elengedhetetlen rendszeres testmozgás fontosságáról.
Sasvári-Szekeres Anita , dietetikus
