A nyári nagy hőség a visszerekkel rendelkezőknek igen kedvezőtlen, hiszen ekkor a panaszok súlyosbodhatnak és a fájdalom akár jelentős méreteket is ölthet. Viszont honnan lehet tudni, hogy a visszerek a probléma okozói, vagy inkább mélyvénás trombózis? A kérdést prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája válaszolja meg.
Kitágult vénák a melegben
A visszeres panaszok jellemzően nyáron nagyobb mértéket öltenek, hiszen a hőség miatt az erek még inkább kitágulnak, a keringés lelassul és pangás következik be. Ez az időszak még azokat is gyakran megvisel, akiknek a többi évszakban egyáltalán nincsenek tüneteik. Ugyanis a kánikulában fokozódik a fájdalom, a nehézláb érzés, a feszülés, valamint a végtagok még jobban bedagadnak. A kellemetlen tüneteket enyhíti a mozgás, a lábak hideg-meleg vizes leöblítése, azok felpolcolása, valamint a kompressziós harisnya viselése. Fontos, hogy az illető ne napozzon, továbbá kerülje a meleg termálvizet!
Az állapot egyik szövődménye a visszérgyulladás, mely éles fájdalommal, az adott ér feletti elszíneződéssel, a bőr meleg tapintásával, nyomásérzékenységgel és kitapintható csomóval jár. Hétterében a vénafal károsodása áll, ami nyáron fokozottabb rizikót jelent.
Honnan tudom, hogy a fájdalmat nem trombózis okozza?
A mélyvénás trombózis főbb jelei az adott végtag dagadása, livid elszíneződése, fájdalma, mely mozgás hatására fokozódik (ekkor tilos is mozogni, mivel a vérrög leszakadhat és a véráramba kerülhet). Sajnos igen könnyű összekeverni a visszeres okozta panaszokkal, főleg a felületi visszérgyulladással, ezért a szakember óva int mindenkit az öndiagnosztizálástól.
Vannak ugyan a fájdalomban fokozatbeli különbségek, de ezek egyéni átélése nagyon különböző lehet: van, aki nagyon fájdalom érzékeny, de többen vannak olyanok is, akik kihordanak lábon egy mélyvénás trombózist.
„Mivel a tünetek igen hasonlóak lehetnek, ezért fontos, ha a legkisebb mértékben is felmerül a mélyvénás trombózis gyanúja, mindenképp forduljon az illető orvoshoz! Gyulladás esetén egyéb komolyabb rizikófaktor nélkül elég gyulladáscsökkentők alkalmazása, ám ha vérrögök alakultak ki, akkor mihamarabb alvadásgátló terápia szükséges”- figyelmeztet prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája, aki hozzátette, hogy bár a felületes vénatágulatok kezelése is lehetséges nem-receptköteles gyógyszerekkel, borogatással, de ha órákon belül nem mérséklődnek a panaszok, ajánlatosabb szakemberhez fordulni.
A felületi visszérgyulladás akár trombózist is okozhat
A szakértő továbbá felhívja a figyelmet arra is, hogy a felületi visszérgyulladásra azért sem szabad legyinteni, mert akár mélyvénás trombózist is eredményezhet, ugyanis a probléma átterjedhet a mélyen fekvő vénákra is és vérrögök alakulhatnak ki. Erre akkor még nagyobb az esély, ha az illetőnek egyéb rizikófaktorai is vannak a trombózisra (pl. trombofília)- ekkor megelőzésként az orvos akár véralvadásgátló kezelést javasolhat.
Forrás: Trombózisközpont
