A mélyvénás trombózis sok esetben erős lábfájással, dagadással, kékes-lilás elszíneződéssel jár. Az akut probléma elhárítása után a beteg előre meghatározott gyógyszeres kezelésben részesül, valamint javallatokat kap életmódjára vonatkozóan. Azonban megeshet, hogy még a trombózis utáni években is jelentkezik lábfájdalom, ami ijedelemmel töltheti el az illetőt. A panasz legtöbbször poszttrombotikus szindrómára utal.
Hogy miként lehet ezt elkerülni, arról prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.
Lábfájás, lábdagadás, lábszárfekély
Mélyvénás trombózis után komoly életmódbeli változtatásokra van szükség (pl. túlsúly leadása, dohányzásról való leszokás), ám ha nem figyel oda magára a beteg – és orvosa- kellőképp, akkor annak komoly következményei lehetnek az illető mindennapjaira nézve. Megfelelő utókezelés nélkül ugyanis az esetek egy részében a vénabillentyűk károsodásával járó ún. poszttrombotikus szindróma (PTS) alakulhat ki. A probléma az érintett végtag fájdalmával, dagadásával, görcseivel, érzészavaraival jár, és rossz esetben akár lábszárfekélyhez is vezethet, továbbá remek táptalaja lehet egy újabb trombózisnak is- figyelmeztet prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
Bár a PTS pontos okát még nem tudni, ám nagy valószínűséggel azért alakul ki, mert a mélyvénás trombózis utána nem számolják fel az okot, így a tönkrement vénabillentyűk ott maradnak. (Tehát lehet az ok a hemodinamikában és az alvadási rendszerben is). Kezelés nélkül az esetek kb. 80%-ában 10 éven belül kialakul a poszttrombotikus szindróma. Friss tanulmányok szerint a vénabillentyűk refluxa, valamint a D-dimer szintje összefüggésben áll a későbbi PTS kialakulásával, ám komoly befolyást gyakorol rá továbbá a megválasztott antikoaguláns, vagyis véralvadásgátló kezelés is. A PTS megítélése mindenképpen szakorvos dolga éppúgy, mint a megfelelő kezelési ajánlás. Jelenleg is nagyok az eltérések az egyes „iskolák” között, de annyit már tudunk, hogy minden beteg egyénileg ítélendő meg- mondja a professzor.
A PTS tünetei
- Lábfájdalom
- Lábdagadás
- Viszketés
- Bőr elszíneződése
- Visszerek
- Nehezen gyógyuló sebek/fekély
Mit lehet tenni?
Az első és legfontosabb az az utánkövetés és a megfelelő gyógyszeres kezelés, melynek segítségével az INR beállítható (2-3). Amennyiben a beteg életének kevesebb, mint 80 százalékát élte le INR 2-3 között, a PTS kialakulására nagy az esély- figyelmeztet prof. Blaskó György. A legjobb INR 2.5 felett tartani egészem 3.5-ig!
Emellett érdemes a betegnek kompressziós harisnyát hordania, mely a felületes vénákat összenyomja, így a keringés a mélyen lévőkben terelődik, ott felgyorsul, így a vénás pangás megszűnik. Ez nem csak a fájdalmat és az ödémát enyhíti, de a vérrögök kialakulásának esélyét is csökkenti. Mindezeken kívül a betegnek ügyelnie kell életmódjára is (bőséges folyadékfogyasztás, túlsúly leadása), valamint hogy megfelelően kezelve legyenek egyéb betegségei (pl. magasvérnyomás, cukorbetegség). Fontos, ha a lábszárfekély már kialakult, akkor annak tisztántartása kiemelt jelentőséggel bír! A láb fekélyeinek kezelése igen komplex, mert a véralvadási rendszer szakembere, az angiológus, lymphologus, érsebész szoros együttműködését igényli, ezért jobb elkerülni.
Forrás: Trombózisközpont
