Amikor a szív „munkabírása” hosszabb ideig csökken, akár életveszélyes szituáció is keletkezhet. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta a szívritmuszavarok enyhébb és súlyos, azonnali ellátást igénylő formáira hívta fel a figyelmet.
Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni?
A szívritmuszavarok bizonyos formái, például a kamrai tachycardia extrém gyors, kaotikus szívritmust eredményeznek. Az ún. tartós kamrai tachycardia veszélyes lehet, mivel a kamrák nem tudnak eléggé telődni, illetve nem tudják megfelelően pumpálni a vért. Ezért a vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez a fajta ritmuszavar azért is veszélyes lehet, mert kamraremegéssé (kamrafibrillációvá), a szívleállás egy fajtájává alakulhat át.
Melyek a kamraremegés tünetei?
- Ájulás,
- alig tapintható pulzus, alig mérhető vérnyomás,
- görcsroham.
A kamraremegést rendkívüli vészhelyzetként kell kezelni, azonnal mentőt kell hívni! Az újraélesztéssel azonban nem szabad a kiérkezésig várni, azonnal el kell kezdeni. Ez 30 mellkas kompresszió, vagyis nyomás, 2 befúvásos lélegeztetés felváltva mindaddig, amíg el nem érhető a defibrillátor, illetve a szakszerű orvosi segítség megérkezéséig.
A pitvarfibrilláció alattomosabb lehet
A szív felső üregeiben, a pitvarokban is kialakulhat fibrilláció, amelyek hatására akár vérrögök is keletkezhetnek. Ugyanis ha a vért a szív nem tudja teljes mértékben kipumpálni a a pitvarból, akkor az ott maradva rögösödhet. Ha pedig ez a vérrög elszabadul, bekerülhet a véráramba, és megakadhat a szűkebb artériákban, pl. például az agyban. A folyamat végeredménye a stroke, bár a vérrögök más szerveket is károsíthatnak.
Melyek a pitvarfibrilláció tünetei?
- Szabálytalan és gyors szívdobogásérzet,
- fáradtság,
- légszomj,
- szédülés,
- mellkasi fájdalom.
Egyes esetekben a pitvarfibrilláció lehet teljesen tünetmentes és csak rutin kardiológiai vizsgálat esetén ismerik fel. Ugyanakkor tudni kell, hogy az embóliaveszély ilyenkor is fennáll. Ezért fontos, hogy tapintással tudjuk ellenőrizni a pulzusunkat, amivel felismerhető a szabálytalan szívműködés, és már az enyhébb figyelmeztető jeleknél is forduljunk kardiológushoz.
A szívritmuszavart akár magunk is érzékelhetjük
Ha úgy érezzük, a szívünk nem szabályosan ver, egy-egy nagyobb dobbanást, extra ütést, szapora, rendetlen szívműködést észlelünk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat.
- Az esetek jelentős részében nincs szó rendellenességtől, hiszen a stressz, a túlzott kávé, energiaital fogyasztása, túlterheltség is okozhat ilyen jellegű tüneteket, amelyek hátterét azonban mindenképpen fontos tisztázni – ismerteti dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.– A nyugalmi EKG-n kívül szükség lehet terheléses EKG-ra, 24 órás Holter EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és esetleg más speciális, például elektrofiziológiai vizsgálatokra. Amint megszületik a szívritmuszavar diagnózisa és megtaláljuk a probléma okát, megkezdődhet a célzott kezelés. Ez történhet például gyógyszerekkel, pajzsmirigy-kezeléssel, vaspótlással, a szervezet ionháztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel, kardioverzió nevű eljárással, vagy katéteres ablációval. A célunk a leghatékonyabb, biztonságos kezelés elrendelése és a személyre szabott életmód együttes kialakítása.
Forrás: Budai Kardioközpont
