A kókusz feltehetőleg Délkelet-Ázsiából származik, Indiában már 3000 évvel ezelőtt is használták fáját és termését. A hasznos kultúrnövény egyre több formában kerülhet felhasználásra a konyhában, a hagyományos kókuszreszeléktől a tápláló kókuszvízen át, egészen a rostban igen gazdag kókuszlisztig.
KÓKUSZVÍZ
A még éretlen, zöld színű kókuszdió magjában található édeskés folyadék, ami a trópusokon igen népszerű. Egyszerűen egy lyukat ütnek a kókuszgolyó tetejére, és máris fogyasztható a friss nedű. Könnyen felszívódó szénhidrátokat tartalmaz, jelentős a kálium- és nátriumtartalma, ezért sportitalok helyett is egyre elterjedtebb a fogyasztása. A kókusztejjel ellentétben a kó-kuszvíznek alacsony a zsiradéktartalma, és kalóriatartalma sem számottevő.
KÓKUSZTEJ
Az érett kókuszdió húsából készül áztatással és préseléssel, a távol-keleti konyha kedvelői gyakran találkozhatnak vele. Színében hasonlít a tejre, de sűrűbb a jelentős zsiradéktartalma miatt. Ideális választás tejfehérje-allergiások, laktózérzékenyek számára az állati eredetű tejek helyettesítésére. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy kalóriatartalma közel négyszerese a hagyományos tejhez viszonyítva.
KÓKUSZLISZT
Gluténmentes étrend követői számára ismert kókuszliszt állagában bár hasonlít a búzalisztre, sütés közben rengeteg folyadékot szív magába. Elsősorban édességekhez célszerű használni édeskéz íze miatt. Jelentős rosttartalmának köszönhetően ideális alapanyag a reformtáplálkozás hívei számára is, hiszen hozzájárulhat a teltségérzet kialakulásához, rendszeres emésztéshez, vércukorszint-stabilizálásához.
KÓKUSZZSÍR
A kókuszdió húsából nyerik sajtolással és oldással a kókuszsírt, mely egyre több konyhában megtalálható. A kókuszzsír – az állati zsiradékokhoz hasonlóan – főként telített zsírsavakat tartalmaz, ezért szobahőmérsékleten szilárd a halmazállapota, míg magasabb hőfokon folyékonyra változik. Ami megkü-lönbözteti a sertés- és baromfizsírtól, hogy hosszú szénláncú zsírsavak helyett közepes hosszúságú zsírsavakban bővelkedik, ezért a zsírbontó enzimünk hiányában is felszívódik. Jól bírja a magas hőmérsékletre hevítést, így ideális választás bundázott ételek készítéséhez, de akár tejfehérje-allergiások vaj helyettesítésére is használhatják süteményekben.
KÓKUSZVIRÁGCUKOR
A kókuszvirág nektárjából készült hagyományos cukorról van szó. Kalória- és szénhidráttartalma közel azonos a répacukoréval, ám kevés inulin (növényi rost) is található benne és viszonylag magas az ásványianyag- és vitamintartalma. Eddigi kutatások szerint 35 a glikémiás indexe, ami alapján azt mondhatjuk, hogy lassan emeli meg a vércukorszintet. Íze karakteres, kissé karamellás hatású. Édesítőerejét megőrzi hőkezelés után is.
