A vénás és az artériás trombózis elkerülése érdekében sokak számára javasol az orvos véralvadásgátló terápiát, megakadályozva ezzel az életveszélyes vérrögök kialakulását.
Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája azonban felhívja a figyelmet bizonyos tényezőkre, melyek betartása kiemelt jelentőséggel bír az alkalmazott készítmény hatékonyságának elérése érdekében.
Óvatosan a K-vitaminnal
A véralvadás egy igen bonyolult folyamat, melyben a K-vitaminnak nagy szerepe van, hiszen hiányában nem megy végbe tökéletesen a folyamat, és a véralvadás/vérzékenység egyensúlya az utóbbi felé tolódik el. Éppen ezért szükséges antikoaguláns (véralvadásgátló) terápia során fokozottan ügyelni az étkezésre (a kumarin-származékoknál), mivel a magas K-vitamintartalmú ételek csökkentik a használt készítmények hatékonyságát. Természetesen nem kell teljesen lemondani ezekről az ételekről, ám fontos, hogy minden nap közel azonos mennyiségben juttassa be szervezetébe a vitamint (pl. nagyon nem jó, ha egyik nap 1 narancsot eszik, a másikon pedig 3 kg-t). Ha egyenletes, közel azonos a K-vitamin bevitele, akkor igen jól be lehet az un. INR értéket állítani és elég, ha 6 hetente történik INR ellenőrzés ( a lényeg, hogy 2-3 közé essen)!
Már teherbeesés előtt érdemes váltani
Amennyiben véralvadásgátlót szed és teherbe akar esni, akkor feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát, ugyanis nem mindegy, hogy milyen készítményt használ, mivel a legtöbb véralvadásgátló átjut a placentán és súlyosan károsíthatja a magzatot (és ekkor a terhesség megszakítása is indokolt lehet). Ez elsősorban az un. „új típusú alvadásgátlókra vonatkozik, ezért ezeket a megtermékenyülés idejére feltétlenül abba kell hagyni! A kumarin-típusú alvadásgátlók viszont a terhesség egy meghatározott periódusában szedve súlyos csont-, és egyéb fejlődési rendellenességeket okozhatnak (ugyan elég ritkán, de a rizikó vállalni nem ajánlott!) Éppen ezért már a családtervezés előtt beszéljen orvosával, mivel ekkor alacsony molekulatömegű heparin injekció (LMWH) alkalmazására való áttérés javasolt, melyet a szülést követő 6 hétig még alkalmazni kell!
Vigyázzon az esetleges gyógyszerkölcsönhatással
Mint minden gyógyszernél, itt is vigyázni kell bizonyos gyógyszerek egyidejű alkalmazásával. A kumarin-típusú véralvadásgátlók hatását ugyanis nagyon fokozzák például a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID), a pajzsmirigy hormonok, a koleszterincsökkentők, valamint egyes antibiotikumok is. Az új típusúaknál bár kevés a gyógyszerkölcsönhatás (főleg a gombafertőzések elleni szerekkel írták le), de ezeknél viszont fontos, hogy a vesefunkciók épek legyenek. Csökkent vesefunkció esetén dóziscsökkentés szükséges, továbbá az is fontos, hogy e szereket a beteg étkezéssel együtt vegye be! Igen lényeges tudnivaló mindezeken kívül, hogy ha egy beteg nem biztos abban, hogy bevette-e az aznapi gyógyszerét, soha ne jusson eszébe másnap pótlólag dupla adagot bevenni (ekkor nagy vérzéseket kaphat).
Összességében tehát minden más gyógyszer használata előtt érdemes e kérdéshez hozzáértő orvosával konzultálni- tanácsolja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
Műtétek előtt tájékoztassa orvosát
Azok, akik véralvadásgátlót szednek, mindenképp tájékoztassák orvosukat a beavatkozásról, ugyanis ha a beteg továbbra is szedi az orális antikoagulánst, akkor nagy mennyiségű, életveszélyes vérvesztés is előfordulhat. Éppen ezért minden sebészi beavatkozás előtt (pl. csípőprotézis, nagyobb és kisebb hasi műtétek, stb.) fontos az LMWH-ra történő áttérés (hogy mikor, arról a kezelőorvos dönt), melyet meghatározott ideig, a műtét után is alkalmazni kell, és csak azt követően szabad visszaállni a korábban használt véralvadásgátlóra. (Az eljárásra vonatkozó útmutatók a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság jóvoltából ma már minden orvos számára hozzáférhetők).
A régebbi készítményeknél ellenőriztesse az INR-t
Bár ma már forgalomban vannak az új típusú véralvadásgátlók (NOAC), melyeknél az INR-t értelmetlen ellenőrizni, ám a régebbi készítményeknél (kumarin-típusúak) bizonyos időközönként (4-6 hetente) meg kell arról győződni, az értéke 2-3 közt legyen! 2 alatt ugyanis fokozott a trombózis-rizikó, míg 3 felett megnő a vérzés esélye- mondja a szakember. Ez azért is fontos, mert ennek ismeretében lehet felállítani az adott gyógyszer dózisát (ezt olykor változtatni szükséges, pl. étel-vagy gyógyszerkölcsönhatások miatt).
Forrás: Trombózisközpont
