Fiatalabbaknál és idősebbeknél egyaránt megjelenhet, emellett bizonyos betegségek is növelik az érszűkület kialakulásának kockázatát. Az erek állapotának romlása hosszú ideig lappanghat. Az érintettek többsége már csak a súlyosabb következmények megjelenésekor szerez tudomást betegségéről, pedig a korai diagnózis gyors, fájdalommentes vizsgálattal megállapítható.
Az érszűkület kialakulása
Az érhálózatot a szívből kifelé vezető artériák, a szív felé vezető vénák és az artériákat a vénákkal összekötő hajszálerek építik fel. Az artériák – ütőerek - izmos, rugalmas falú erek, amelyek a szívből a hajszálerek felé vezetik a vért. A vénák – visszerek - a hajszálerek felől a szív felé vezetik a vért. Érszűkületről beszélünk, ha az artéria átmérője lecsökken, ezáltal a véráramlás lelassul – magyarázza dr. Szabó Andrea radiológus, az Ultrahang Központ főorvosa. Az erek az egész szervezetet behálózzák, az érszűkület ezért a kialakulás helyétől függően okoz panaszokat. Létrejöhet a szív artériás megbetegedése, az agyi, a has és a medence artériáinak és a végtagok – elsősorban a lábak - artériáinak megbetegedése.
Rizikófaktorok
Az érszűkület kialakulásában több tényező is szerepet játszhat, ezek egyike az érelmeszesedés. Az érfalon zsírszerű anyagokból (pl. koleszterin) és kalcium-sókból lerakódások – plakkok- alakulnak ki, amelyek szűkítik az eret, egyenetlenné teszik az érfalat. Bizonyos krónikus betegségek esetén is megnő az érszűkület kockázata. Mind az I. és mind a II. típusú cukorbetegségben magasabb a vércukorszint és ez okozza a kiserekben ( hajszálerek-amik artériák) a szűkületet. Magas vérnyomás esetén az ér belhártyán mikrorepedések keletkezhetnek, ez gyulladáshoz, koleszterin lerakódáshoz, az érfal megvastagodásához, rugalmasságának elvesztéséhez vezethet. Bizonyos életmódbeli tényezők is megnövelik az érszűkület rizikóját, ezek közül első helyen szerepel a dohányzás. Fokozza a kockázatot a mozgásszegény életmód, a zsírban és szénhidrátban gazdag táplálkozás és a túlsúly.
Milyen tüneteket okoz?
Az érszűkület sokáig tünetmentes lehet, vagy csak enyhe panaszokkal jelentkezik. Az agyi, nyaki terület érintettségére utal a szédülés, látászavarok, fülzúgás. A koszorúér szűkületét jelezheti a légszomj, a karba, hátba sugárzó mellkasi fájdalom. A fiatalabb korban jelentkező, nehezen beállítható, vagy kezelhetetlen magas vérnyomást a vese artéria szűkülete is okozhatja. Az alsó végtagi érszűkület, érelzáródás leggyakoribb jele a „kirakat-betegségnek” nevezett tünet, aminek lényege, hogy néhány méter megtétele után a betegnek erős fájdalma jelentkezik a lábszárában, vagy csípőjében és ez a fájdalom megállásra készteti. Kis pihenés után a fájdalom oldódik, tovább tud menni, de hasonló távolságra ismét jelentkezik a görcsös fájdalom. A cukorbetegséghez társuló gyakori végtagi idegkárosodás miatt az érszűkület miatt jelentkező végtagfájdalmat a beteg nem érzi jelentősnek. Ez azért is veszélyes, mert az érzéketlenség miatt ismételt kis traumák, sérülések érhetik a végtagot, azt még tovább károsítva.
Az elhanyagolt érszűkület súlyos következményei
A kezeletlen, vagy fel nem ismert érszűkület komoly panaszokat okozhat: növeli a stroke és az infarktus kockázatát, az alsó végtagban létrejött érszűkület pedig a láb szöveteinek elhalásához, ezáltal amputációhoz is vezethet.
Hogyan vizsgálható?
A súlyos szövődmények az idejében megkezdett kezeléssel megelőzhetők. Az érszűkület első stádiumában még nem okoz különösebb panaszt, de ultrahangos vizsgálattal az ereken már láthatók az elváltozás kezdeti jelei – magyarázza dr. Szabó Andrea. Az erek állapotát doppler ultrahang segítségével térképezhetjük fel. A vizsgálat menete semmiben sem tér el az egyéb testrészek ultrahangos vizsgálatáról, fájdalmatlan, tetszőleges gyakorisággal végezhető. Segítségével a radiológus meg tudja állapítani a vizsgálandó erek átmérőjét és esetleges szűkületeit is. Lehetőség van a végtagokon, a hasüregben és a nyakon futó erek vizsgálatára is. Amennyiben a vizsgálat során bármilyen eltérésre derül fény, a beteget a megfelelő szakrendelésre irányítjuk. Itt az érszűkület kezelése kezdeti stádiumban rendszerint életmódváltással – rendszeres mozgás, dohányzás elhagyása, étrendi módosítások – vagy állapottól függően gyógyszerekkel, vagy műtéti úton történik.
forrás: www.ultrahangkozpont.hu
