A légzésszám változik fizikai aktivitás hatására, de betegségeket is jelezhet, ha magasabb, vagyis ha a szokásosnál szaporábban vesszük a levegőt. Dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont orvosa a magas légzésszám lehetséges okait foglalta össze.
Mikortól számít magasnak a légzésszám?
A normál légzésszám ugyan egyénenként eltérhet, de felnőttek esetében a percenkénti 12-20 lélegzetvételt tekintjük átlagosnak. Ilyen gyakoriság mellett egy alkalommal épp annyi szén-dioxidot lélegzünk ki, mint amennyit a következő kifújásig a szervezetünk termel.
Hogyan mérhető?
Ahhoz, hogy hiteles értéket kapjunk, nagyon fontos, hogy a légzésszámot nyugalomban lévő embernél mérjük. Testedzés után, de akár a szobán keresztül sétálva sem pont azt az értéket kapjuk, mintha leülnénk egy székre kényelmesen, és várunk fél-egy percet. Egy lélegzetvételnek számít egy belégzés és egy kilégzés, tehát a mellkas egyszeri megemelkedése, majd nyugalmi helyzetbe való visszatérése – ezt tekintjük 1 légzésszámnak. Figyeljük ezt a mozgást 60 másodpercig, vagy 30 másodpercig – ez utóbbi esetben az így kapott értéket duplázzuk meg –, így megkapjuk az egy percre jutó pontos légzésszámot.
Az agyunk korrigál, ha gyorsabban vesszük a levegőt
A lélegzetvétel egy teljesen természetes folyamat, senki nem koncentrál rá, mégis elvégezzük. Ezt a folyamatot az agyunk irányítja. Ha az itt lévő receptorok úgy érzékelik, hogy a szervezetünkben túl kevés az oxigén vagy túl magas a szén-dioxid mértéke, akkor az agyból érkező parancs következtében megnő a légzésszám, hogy ezek az értékek javuljanak.
Mi okozhat magas légzésszámot?
A légzésszám több tényezőtől is függ: megemelkedik, ha sportolunk, ha megsérülünk, de érzelmeink és hangulatunk is hatással van rá, sőt bizonyos gyógyszerek szedése is befolyásolja.
Szorongás: idegességünkben, vagy ijedtségünkben gyorsabban vesszük a levegőt, a pánikroham tünete is lehet.
Láz: a szervezet a gyorsabb levegővételek segítségével próbálja csökkenteni a magasabb testhőmérsékletet.
Szívbetegség: ha a szív nem pumpál megfelelően, a szervezet a szükségesnél alacsonyabb oxigénszintet gyakoribb lélegzetvétellel igyekszik kompenzálni.
Légzőszervi betegségek: asztma, COPD, tüdőgyulladás kapcsán nehézlégzés jelentkezhet, ennek hatását a szervezet gyakoribb légvétellel próbálja meg kiegyenlíteni.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Enyhébb, átmeneti légzésszám emelkedés bárkinél előfordulhat. Gondot a túl magas légzésszám okoz, különösen, ha hosszabb ideig jelentkezik. Ha mellette pl. láz, fáradtság is fellép, akkor indokolt az orvosi vizsgálat. Mindenképp szakemberhez kell fordulni, ha krónikus légúti betegségek – tüdőtágulat, asztma, COPD vagy krónikus hörgőgyulladás – mellett lép fel a gyakoribb lélegzetvétel. Ez ugyanis a betegség rosszabbodását is jelezheti.
Forrás: Tüdőközpont
