A téli időszak egyik legjobb programja, amikor a hulló hópelyheket csodálva a kanapé melegében kuporog az ember, forró csokoládét szürcsölgetve. Sokan ezt annyira kiélvezik, hogy a mozgás – főleg így télen – szinte teljesen kimarad az életükből. Reggel bemennek a munkahelyükre, ahol ülve dolgoznak, majd kocsival – ülve – hazatérnek, ahol az említett forró csokival ülnek a kanapén estig, amikor is lehet lefeküdni. Csakhogy a mozgásszegény életmód komoly kockázatot jelenthet trombózis szempontjából, amihez jön még az is, hogy az emberek nagyjából 10%-nak még genetikai hajlama is van a betegségre. A témában prof. Blaskó György , a Trombózisközpont véralvadási specialistája van a segítségünkre.
Genetika?
Bizony, a genetika nagy úr az ember életében, és sok esetben egy – egy változás a körülményektől függően lehet jó, vagy rossz. Az úgynevezett V-ös faktor Leiden mutáció egy olyan genetikai eltérés, mely az emberek nagyjából 30%-át érinti. Lényege, hogy a véralvadási folyamatban az egyik résztvevő, az V-ös faktorban egy aminosav egy másikra cserélődött nem megfelelően működik, így az alvadás fokozottá válik. Mivel a véralvadás folyamata igen összetett, és a különböző faktorok egymást aktiválva, vízeséskaszkád-szerűen vesznek részt a folyamatban, melynek során az oldható fibrinogenből oldhatatlan fibrin lesz, így egyetlen eltérés is komoly gondokat jelenthet. A mutáció genetikai előnyt jelentett az ősembernél, ennek köszönhető nagy számú jelenléte. A vadászat közben megsérült férfi, vagy a szülésnél vérző nő a Leiden mutációval nagyobb eséllyel élhette túl az eseményt, hiszen vére gyorsabban alvadt. Ez az előny azonban ma, a modern társadalomban a mozgásszegény életmód miatt hátránnyá vált. A mozgás hiányában a véralvadás fokozódhat, aminek következtében vérrögök alakulhatnak ki, mélyvénás trombózist okozva ezzel. Azonban a probléma – ami már így sem kicsi – itt még nem áll meg, hiszen a trombus leszakadhat, így pedig a vérereken keresztül eljuthat a tüdőbe, a szívbe, vagy az agyba, és az ottani erek elzárásával infarktust, tüdőembóliát, vagy stroke-ot is okozhat. – fejti ki prof. Blaskó György , a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
Hajlamosító tényezők
A trombózis tüneteinek megjelenése már a problémát magát jelzi, és erős fájdalommal, végtagdagadással, vagy rosszabb esetben az infarktus, stroke, tüdőembólia tüneteivel jár együtt. Ennek megfelelően nem a tünetekre kell figyelni, hanem a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni. A trombózis kialakulásának nagyon sok indikátora van, melyek közül azonban jó néhány rajtunk, a hozzáállásunkon múlik. - A dohányzást mindenképpen kerülni kell - Fontos a mozgás, így a heti legalább háromszori sport. Ez lehet egy hosszabb séta a parkban, erdőben, de akár könnyed edzés is. - A vérnyomás értékek figyelése is fontos lehet, hiszen előrevetíthetik a problémát. - Terhesség - Daganat Érdemes tudni, hogy a genetikai hajlamra utalhat az is, ha a családban a felnőtteknél már előfordult trombózis.
Diagnózis és kezelés
A Leiden mutáció szerencsére vérvétellel kimutatható, így ha a családban már előfordult trombózis, akkor ezt a vizsgálatot érdemes elvégeztetni. Mindenképpen szükséges, hogy a trombózisra hajlamosító többi tényezőt is vizsgáljuk, hiszem még így összességében a családi halmozottságú, örökletes trombózisok 65%-ának vagyunk képesek a molekuláris okát kimutatni (ma még). Amennyiben bármilyen mutáció megléte igazolást nyer, úgy a szakember határozhat az atikoaguláns kezelés elkezdéséről, valamint életmódváltozást is javasolhat. A kezelésnél használhatóak különböző gyógyszerek, melyek orálisan, vagy akár injekcióban is a szervezetbe juttathatóak. Az, hogy melyik szer a megfelelő, illetve annak dózisáról, folyamatos felügyeletéről szintén a szakember dönt.
Forrás: Trombózisközpont
