A szívritmuszavar „alattomos” formái gyakran tünetmentesen vannak jelen, de ha mégis szokatlan szívdobogásérzés jelentkezik, arra mindenképpen fel kell figyelni. Dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta mindezek mellett a kamraremegés kritikus jelenségéről is beszélt.
Sok tünetre magunk is felfigyelhetünk
Ha úgy érezzük, a szívünk nem szabályosan ver, egy-egy nagyobb dobbanást, extra ütést, esetleg kimaradást, vagy szapora, rendetlen szívműködést észlelünk, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat.
- Az esetek többségében a stressz, a túlzott kávé és energiaital fogyasztása, a túlterheltség is okozhat ilyen jellegű tüneteket, amelyek hátterét azonban mindenképpen tisztázni kell, hiszen bizonyos esetekben szervi okok okozzák a problémát – mondja dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.– A kivizsgálás alapja a nyugalmi EKG, de szükség lehet terheléses EKG-ra, 24 órás Holter EKG-ra, szívultrahangra, különböző laborvizsgálatokra és esetleg más speciális, például elektrofiziológiai vizsgálatokra.
Mikor kell mentőt hívni?
A szívritmuszavarok bizonyos formái, például a kamrai tachycardia extrém gyors, kaotikus szívritmust eredményeznek. Az ún. tartós kamrai tachycardia veszélyes lehet, mivel a kamrák nem tudnak eléggé telődni, illetve nem tudják megfelelően pumpálni a vért. Ezért a vérnyomás leesik, amit szívelégtelenség követ. Ez a fajta ritmuszavar azért is válhat veszélyessé, mert kamraremegéssé (kamrafibrillációvá), a szívleállás egy fajtájává alakulhat át.
Melyek a kamraremegés tünetei?
- Ájulás,
- alig tapintható pulzus,
- alig mérhető vérnyomás,
- görcsroham.
A kamraremegést rendkívüli vészhelyzetként kell kezelni, azonnal mentőt kell hívni! Az újraélesztéssel azonban nem szabad a kiérkezésig várni, azonnal el kell kezdeni. Ez 30 mellkas kompresszió, vagyis nyomás, 2 befúvásos lélegeztetés felváltva mindaddig, amíg el nem érhető a defibrillátor, illetve a szakszerű orvosi segítség megérkezéséig.
A pitvarfibrilláció a szívritmuszavar „alattomosabb” formája
A szív felső üregeiben, a pitvarokban is kialakulhat fibrilláció, amelyek hatására akár vérrögök is keletkezhetnek. Ugyanis ha a vért a szív nem tudja teljes mértékben kipumpálni a pitvarból, akkor az ott maradva rögösödhet. Ha pedig ez a vérrög elszabadul, bekerülhet a véráramba, és megakadhat a szűkebb artériákban, például az agyban. A folyamat végeredménye a stroke, bár a vérrögök más szerveket is károsíthatnak.
Melyek a pitvarfibrilláció tünetei?
- Szabálytalan és gyors szívdobogásérzet,
- fáradtság,
- légszomj,
- szédülés,
- mellkasi fájdalom.
Előfordul, hogy a pitvarfibrilláció teljesen tünetmentes és csak rutin kardiológiai vizsgálatesetén ismerik fel. Ugyanakkor tudni kell, hogy az embóliaveszély ilyenkor is fennáll. Ezért fontos, hogy tapintással tudjuk ellenőrizni a pulzusunkat, amivel felismerhető a szabálytalan szívműködés, és már az enyhébb figyelmeztető jeleknél is forduljunk kardiológushoz.
- Ha kiderül, hogy valóban szívritmuszavarról van szó és megtaláljuk a probléma okát, megkezdődhet a célzott kezelés. Ez történhet például gyógyszerekkel, pajzsmirigy-kezeléssel, vaspótlással, a szervezet ionháztartásának szabályozásával, beültetett defibrillátorral, pacemakerrel, kardioverzió nevű eljárással, vagy katéteres ablációval. A célunk a leghatékonyabb, biztonságos kezelés elrendelése és a személyre szabott életmód együttes kialakítása – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
Forrás: KardioKözpont
