Az utóbbi években nem-cöliákiás glutén szenzitivitás (NCGS) néven vált ismertté a gluténérzékenység azon csoportja, melyet a korábban is ismert lisztérzékenység, más néven cöliákia vizsgálati módszereivel nem lehet kimutatni. A gluténérzékenység a hasi panaszok mellett egyéb tüneteket is produkálhat: fejfájás, fáradtság, izom- és ízületi fájdalom, a lábak, vagy karok zsibbadása, ekcéma, vagy bőrkiütés, depresszió és vérszegénység jelentkezhet.
Nem csak képzeli a betegségét
A glutén a gabonák egyik fehérje összetevője, megtalálható a búzában, rozsban, árpában és a zabban is. Ha valakinél rendszeres probléma a hasi fájdalom, hasmenés és puffadás, akkor gondolni kell arra is, hogy panaszai az étkezéssel, a gluténtartalmú ételek fogyasztásával függhetnek össze. A lisztérzékenység vérvizsgálattal és bélbiopsziával kimutatható, ám dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa arra figyelmeztet, hogy ilyen esetben egy negatív lelet nem jelent egyet a NCGS diagnózisával. A gabonaféléknek ugyanis több összetevője is okozhat hasonló panaszokat. A cöliákia mellett, ami egy autoimmun betegség létezik a búza-, vagy gabonaallergia is, ilyenkor a tüneteket nem a glutén, hanem a búza más fehérjéi (amiláz és tripszin inhibitorok, gliadin) okozzák. Emellett előfordulhat gluténérzékenység, amely definíciója szerint a glutén tartalmú élelmiszerek kapcsán fellépő tünetegyüttest jelöli, nem cöliákiás és nem búzaallergiás személyeknél. A lisztérzékenységtől való egyértelmű megkülönböztetése végett használják rá a non-celiac gluten sensitivity (NCGS), vagy is nem-cöliákiás gluténérzékenység elnevezést.
Mi történik a kivizsgálás során?
Ha felvetődik bennünk a gyanú, hogy visszatérő tüneteink hátterében a gabonafélék fogyasztása állhat, akkor gasztroenterológushoz forduljunk. A kezelőorvos első körben részletesen kikérdez a tüneteinkről (mióta jelentkeznek, mikor, milyen jellegűek a panaszok). Jó, ha a kivizsgálás előtt ezekre felkészülünk, érdemes fel is jegyezni, hogy a vizsgálat előtti napokban-hetekben milyen ételeket fogyasztottunk, amik után panaszaink jelentkeztek. Fontos, hogy ebben az időszakban a szokásos ételeket fogyasszuk, ne zárjuk ki a gluténtartalmú élelmiszereket az étrendből, mert így a vizsgálat sikertelen lehet, vagy hamis eredményt kapunk. Ezt követően cöliákia szerológiai vizsgálatra és allergia vizsgálatra kerülhet sor. Ha valakinek IgA hiánya van, akkor nem működik a szerológiai gyorsteszt, ezért lehet szükség vérvételre egyes esetekben. Ha ezek nem hoznak eredményt, segítségükkel nem sikerül beazonosítani a tüneteket kiváltó fehérjét, akkor a kezelőorvos kizárásos diétát javasolhat. Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy mivel jelenleg nincs olyan laboratóriumi vizsgálat, ami egyértelműen igazolná a NCGS-nek nevezett betegség fennállását, a diagnózisban nagy szerepet kap a kizárásos diéta. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatot követő kettő-négy hétben ne fogyasszunk semmilyen gabonát tartalmazó ételt és figyeljük meg, hogy a panaszaink javulnak-e.
Miért van szükség ennyi vizsgálatra?
Azért fontos ezeket a vizsgálatokat elvégeztetni, mert több kórkép – például bélfertőzések, vagy az utóbbi időben népbetegséggé vált irritábilis bél szindróma - is okozhat hasonló tüneteket, melyek azonban eltérő diétát és terápiát igényelhetnek. Az autoimmun eredetű lisztérzékenységhez gyakran más betegségek is társulnak, például pajzsmirigy problémák, vagy diabétesz, a cöliákiás betegek gondozásánál fontos ezeket is nyomon követni. Ha a beteg önállóan kezd diétába, akkor nem csak ezek nem derülnek ki, de a nem szakszerű diéta (nem elégséges, vagy túlzó mértékű) is károsodást okozhat.
Miért ne kezdjük egyből a diétával?
Sok helyen olvashatunk ma már a glutén fogyasztásával összefüggő panaszokról, ezért sokan már az előtt elkezdenek diétázni, mielőtt orvoshoz fordulnának. Ha a beteg hosszabb ideje nem fogyaszt glutén tartalmú ételeket, akkor a szervezetében annyira lecsökkenhet az ellenanyag értéke, hogy vizsgálatokkal nem lehet kimutatni az eltérést, így könnyen ál-negatív eredmény születhet. Ezért fontos, hogy panaszok esetén ne a diéta legyen az első, hanem az alapos kivizsgálás, mert csak így tudjuk pontosan beazonosítani a kiváltó okot.
Az NCGS kezelése
Az utóbbi évek irodalmában megjelentek olyan cikkek - és nekem is volt nem egy olyan betegem - akinek nem lehetett az eddigi szerológiai módszerekkel igazolni a cöliakiát, a bélbiopszia sem mutatott eltérést, mégis javított állapotán a lisztmentes diéta. Ezek a "nem-cöliákiás glutén érzékeny" esetek – foglalja össze a betegség diagnózisának lényegét dr. Hidvégi Edit. A megoldást ez esetben is a gluténmentes diéta jelenti. A tapasztalatok szerint a panaszok a glutén fogyasztásának kerülésével megszűnnek, majd újra jelentkezhetnek, ha ismét visszakerül a beteg étrendjébe.
Forrás: Budai Allergiaközpont
