Érdekes belegondolni abba, mennyit fordult a világ a fürdőkultúra tekintetében. Addig, amíg az 1700-as években a Dunában ráccsal elkerített, úgynevezett ketrecmedencékben fürödtek az emberek, addig ma már a teljesen modern, fedett fürdők a népszerűek. Sok minden közrejátszott ennek a megváltozásában, így érdemes ezeket áttekinteni, aztán tenni egy túrát a Duna-parti, a hármas metró vonalán elhelyezkedő és máig működő fürdőkben.
HOGYAN VOLT RÉGEN?
Régen a Dunán fából épült fürdőházak várták a fürdőzni vágyókat, ezzel próbálták az élővízben való fürdőzés veszélyeit kivédeni. 1973-ban, a vízminőség romlása miatt a kijelölt fürdőhelyeket megszüntették. De azelőtt valóban fekete-fehér filmbe illő jelenetek játszódtak le a Duna-parton, amint a parton tömegesen jelentek meg egyrészes fürdőruhában, kerek szemüvegben és szalmakalapban az emberek. A folyóparton kialakított strandok voltak az úgynevezett uszálystrandok vagy Duna-uszodák. Ezeket szezonálisan állították fel, általában tavasszal, a hatóság által kijelölt területen. Így fordulhatott elő, hogy a Parlament alatti partszakaszon is meg lehetett mártózni a Dunában. Nem meglepő tehát, hogy a város legrégebbi fürdői a part közelében helyezkednek el. A Palatinus például kifejezetten Duna-parti strandfürdőként nyitott meg, a Margitszigettel szemben lévő Újlaki rakparton is volt egy népszerű pihenőhely, a Duna Strandfürdő. És persze ott volt a „római”, ahol annak idején komplett üdülőövezet jött létre.
MÁIG CSALOGATÓ A DUNA-PART?
A Palatinus volt Budapesten az első fürdő, amely a szabadban való fürdőzést lehetővé tette. 1921-ben nyitott meg , akkor három medencével és egy dunai, úgynevezett kosaras uszodával rendelkezett. Azóta rengeteg újításon és változáson ment keresztül, hogy elnyerhesse mostani formáját. Az élménymedencékbe sodrófolyosó, buzgár, vízsugármasszázs, nyakzuhany és látvány-szökőkutak lettek beépítve. Multimédiás és időmérővel ellátott csúszda is várja a fürdőzőket, így csúszás közben zenét hallgathatunk és fényjátékban gyönyörködhetünk, sőt akár versenyezhetünk is. Felújították a termálmedencét és új óriáscsúszdákat is építettek bele. Azonban miközben nagyszerűen érezzük magunkat, nem szabad elfelejtenünk, hogy a termálvízben nem tölthetünk bármennyi időt, hiszen nem kívánt mellékhatásként akár fürdésfáradtságunk lehet, ami napokig, akár hetekig tartó rossz közérzettel, gyengeséggel, levertséggel jár. Ez akkor fordulhat könnyen elő, ha az előírt, például 20 perc helyett több órát töltünk benne. Érdemes eloszlatni egy tévhitet is, ugyanis sokan a gyógyfürdőzés után azonnal lezuhanyoznak, amivel éppen a bőrön át felszívódó ásványi anyagok gyógyhatását törik meg. Számos gyógyvíz belsőleg is alkalmazható, de a Palatinus vize csak külsőleg (fürdővízként) használható. Olyan természetes vízről van szó, melynek kémiai összetétele és fizikai tulajdonságai gyógyító hatásúak. A benne található ásványi anyagok alkalmasak lehetnek reumatikus megbetegedések, ízületi gyulladások, gerincbántalmak gyógyítására, a fájdalmak enyhítésére.
A Dagály strand nevéből kikövetkeztethető, hogy szintén a Duna vonzáskörzetében helyezkedik el. A hármas metróval az Árpád hídig kell elmennünk, és onnan sétatávolságra találhatjuk. A fürdő 1948-ban nyitotta meg kapuit, amely a későbbiek során kibővült többek között egy ötvenméteres uszodával. 1970-től a Széchenyi Gyógyfürdő vizét vezették ide, mellyel a Dagály is a gyógyfürdők sorába lépett. A gyógyvíz számtalan gyógyhatása közül érdemes kiemelni az ízületi betegségek hatékony gyógyítását, illetve, ha ivókúraként szeretnénk alkalmazni, akkor bármilyen gyomorbánatra tökéletesen alkalmas.
A felújított fürdőhely a nyár végén újra kinyitotta kapuit a fürdőzni vágyók előtt. A strand gyógyászati részlege ugyan csak decemberben lesz elérhető, de van mire várni, ugyanis a wellnessben lesz finn, gőz- és infraszauna, tepidárium és masszázs. A gyógykezelések között pedig találhatunk majd kádfürdőket, magneto- és elektroterápiát, illetve gyógymasszázst is.
Palotás Zsuzsi
