Jó hírrel szolgáltak nemrégiben a King's College London kutatói a kimerült diétázóknak. Tanulmányukból ugyanis kiderült, hogy a nem elégséges mennyiségű alvás nem csak a magas vérnyomás és a cukorbetegség kialakulásának lehet rizikófaktora, de az elhízásé is. A kevés alvás (vagyis ami rövidebb 7 óránál) pedig sokak problémája: a Centers for Disease Control and Prevention szervezet szerint 3-ból 1 amerikait érint.
Az angol kutatók azt kezdték el vizsgálni, néhány egyszerű, alvási szokásokkal kapcsolatos tanács segít-e az alvásidő növelésében. 21, keveset alvó felnőttnek tartottak konzultációt és látták el olyan iránymutatásokkal, mint az elalvási rutin bevezetése, az esti meleg fürdő vagy a koffeinfogyasztás visszaszorítása. A következő egy hétben a résztvevők alvási naplót vezettek és szenzorokat is viseltek, amelyekkel detektálták, pontosan mennyi időt töltöttek ágyban és konkrétan mennyit aludtak. Ezek felül a szakemberek a résztvevők táplálkozását is megfigyelték az adott időszakban.
Az American Journal of Clinical Nutrition c. szaklapban publikált eredmények szerint az alanyok 86 százaléka töltött több időt ágyban, közel a felük 52-90 perccel többet is aludt, és a csoport 3 tagja elérte az ajánlott 7-9 órát. A kutatók hangsúlyozzák: bár jók az eredmények, az új szokások kialakításához több idő kell.
Megváltozott étkezési szokások
A tanulmány másik érdekessége az volt, hogy kiderült, azok, akiknek sikerült többet aludniuk, 10 grammal kevesebb cukrot és szénhidrátot fogyasztottak naponta, mint a keveset alvók. Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozták, hogy ez csupán egy pilot tanulmány, amely további vizsgálódást tesz szükségessé, mindazonáltal az eredmények figyelemfelkeltőek. Különösen annak fényében, hogy korábbi kutatások már igazolták a kevés alvás és a kevésbé minőségi táplálkozás összefüggéseit.
Ugyanakkor az is közismert volt már korábban, hogy a rossz minőségű, kevés alvás és az alvászavarok az egészségre biztosan káros hatást gyakorolnak. Egy amerikai tanulmány szerint az apnoéban szenvedőknél az infarktus kockázata negyvenszer nagyobb, mint az egészséges embereknél. De a zavart éjjeli alvásnak nappali következményei is vannak. Aki kialvatlan, tapasztalhatja magán a fizikai és szellemi fáradtságot, a magasabb vérnyomást, a szívritmuszavart, az érzékszervek tompulását, a reggeli fejfájást, a csökkenő szexuális vágyat, a pszichés problémákat, akár a depressziót. Egy vizsgálat szerint az alvási apnoében szenvedő személyek ötször több közlekedési és munkahelyi balesetet okoznak - a tartós fáradtság és a koncentrálási nehézségek miatt.
Mikor kell a segítség?
- Mindenképpen érdemes kivizsgáltatni magunkat, ha úgy érezzük, egész éjszaka gondolkozunk, nem tudunk kikapcsolni, és reggelente fáradtan ébredünk, napközben s álmosak, kimerültek vagyunk. Feltétlenül szomnológushoz kell fordulni, ha éjszakai légzéskimaradással, apnoéval küzdünk. Ha az éjszaka során, esetleg többször arra riadunk, hogy egy-egy horkantás után levegőért kapkodunk, nagy valószínűséggel alvási apnoé betegségben szenvedünk, amely jelentősen növeli a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a stroke kialakulásának esélyét is – hangsúlyozza dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus. - A horkolás nem csak a hálótársat zavarja, hanem a horkoló egészégét is veszélyeztetheti, mivel az ún. alvásfüggő légzészavarok leggyakoribb tünete. Feltétlenül érdemes kivizsgáltatni, szomnológiai szűrővizsgálaton kívül gyakran van szükség más szakvizsgálatokra, például fül-orr-gégészet, kardiológia, endokrinológia, stb. Ha sikerül megszüntetni a horkolást, azzal gyakran a hálótársak alvászavarát is megoldjuk, emellett olyan szubjektív panaszokon is segíthetünk, mint a nappali hangulatromlás, az ingerlékenység, a teljesítmény- és koncentrációcsökkenés, amely a nem megfelelő minőségű alvás következménye. Végül ne feledkezzünk meg arról sem, hogy nemcsak a kevés, de a nem megfelelő minőségű alvás is elősegítheti az elhízást és gátolhatja a fogyást – a horkolás megszüntetése után eredményessé válhat az addig sikertelen fogyókúra.
Forrás: JóAlvás Központ