A csecsemő- és kisgyermekkorban kialakuló táplálékallergiás tünetek oka az immunrendszer, és az emésztési képesség éretlensége, de ezekkel összefüggésben egyre inkább bizonyítottá vált a bélbaktériumok nem megfelelő összetételének szerepe is. Ilyen körülmények között a bélnyálkahártya áteresztőképessége megnő, a fajidegen fehérjék relatíve nagy mennyiségben jutnak a baba szervezetébe, ahol velük szemben ellenanyag termelődik, és megjelennek az allergiás tünetek. Korai életkorban a táplálékallergia leggyakoribb forrásai a tejtermékek, a tej, a tojás és a liszt.
LISZTET ELŐBB, TEJET KÉSŐBB
Az utóbbi években a nemzetközi és a hazai orvosi ajánlások alapján korábbra tevődött át a glutén beve-zetésének időpontja. Az anyatejes táplálás előnyeit kihasználva a glutént a baba 17. és 24. hetes kora között, kis mennyiséggel kezdve adjuk – mondja dr. Polgár Marianne gyermekorvos-gasztroenterológus. A gluténtartalmú élelmiszerek fokozatos beve-zetésével a lisztérzékenység kialakulásának veszélye csökkenthető, még olyan családok esetében is, ahol van már cöliákiás beteg. A tehéntej fogyasztását egy- éves kor alatt nem javasoljuk. A túl korán megkezdett tehéntejes táplálás a csecsemőknél asztmatikus légúti tüneteket, ekcémát és hasmenést okozhat. Egészsé-ges, allergiára nem hajlamos csecsemők számára (a szülők, testvérek nem allergiásak), ha nincs, vagy nem elegendő az anyatej, életkornak megfelelő tejalapú tápszer adható. Főzelékek készítéséhez egyéves kor alatt natív tej helyett használjunk inkább anyatejet vagy tápszert.
A tojás bevezetésével kapcsolatban fontos megje-gyezni, hogy tojássárgáját heti 1-2 alkalommal már 10 – 11 hónapos korától kaphat a kicsi. Mivel elsősorban a tojásfehérje okozhat allergiás tüneteket, ezért azt csak később, a gyermek egyéves kora után vezessük be az étrendbe.
A TÁPLÁLÉKALLERGIA TÜNETEI
Csecsemő- és kisgyermekkorban az étel okozta allergia jellegzetes tünete a hasfájás, haspuffadás. Emiatt a baba nyűgösebb, sírósabb lehet. A széklet változása is megfigyelhető: gyakori hasmenés vagy székrekedés jelentkezhet. Bőrtünetek, vörös, viszkető foltok, ekcéma, csalánkiütés is kísérhetik a betegséget.
A hozzátáplálás időszakában a panaszok összefügg-hetnek az újonnan bevezetett étellel. Ezért lényeges, hogy mindig egy élelmiszerrel bővítsük a gyermek étrendjét és pár napot várjunk, amíg újat vezetünk be. Így ugyanis jó eséllyel pontosan be tudjuk azonosítani, hogy mi az, ami a panaszokat kiváltotta.
KIVIZSGÁLÁS ÉS DIÉTA
Amennyiben az allergia gyanúja felmerül, a vizsgálatokat gyermek-gasztroenterológus végzi.
Az első konzultáció előtt javaslom, hogy a szülők otthon gondolják át, hogy mikor jelentkeztek a tünetek és pontosan mit tapasztaltak a gyermeknél. Van-e allergiás beteg a családban, szed, vagy szedett-e a közelmúltban gyógyszert a gyermek, illetve volt, vagy van-e valamilyen ismert betegsége. A táplálékallergia bőrkarcolásos teszttel vagy vérvizsgálattal kimutatható, ez utóbbi már a legkisebbeknél is elvégezhető. A táplálékkal szembeni allergiát az esetek 90 százalékában négyéves korra a gyermekek kinövik, de addig a panaszmentesség és a gyermek megfelelő fejlődése érdekében az allergiás tüneteket okozó élelmiszer mellőzésére, diéta tartására van szükség. A gyermekorvos a megfelelő tápszer, illetve fehérjepótlás biztosítására a szülők számára felvilágosítást ad, és ezek beszerzésére javaslatot tesz.
